Navracsics Tibor szerint a médiatörvény minden elemében kiállja az összes európai érték próbáját, a magyar kormány demokratikus elkötelezettségét megkérdőjelező vélemények pedig, úgy látja, politikai motivációt rejtenek. A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter ezt írt válaszlevelében közölte.
A Financial Times című brit napilap egy múlt heti cikkében jelentette, hogy levélben érdeklődik a médiatörvényről a magyar kormánynál Neelie Kroes. Navracsics Tiborhoz írt levelében a holland biztos egyebek közt azt kérte, küldje el neki a jogszabály teljes szövegét, hogy pontosan el tudja dönteni, összhangban van-e az a sajtószabadságra vonatkozó uniós szabályokkal.
Az Igazságügyi Minisztérium honlapján is olvasható válaszlevelében Navracsics Tibor azt írta: „meggyőződésünk, hogy a törvény minden elemében megfelel az EU irányelveinek és az Európában szokásos szabályozásoknak, illetve egyetlen részletében sem tartalmaz olyan szabályozást, mely az unió valamely országában ne lenne ismert.”
A tárcavezető felidézi, hogy a magyar Országgyűlés december 21-én több mint kétharmados támogatással fogadta el az új médiatörvényt, amely „a mára már idejétmúlt és ellentmondásos” médiaszabályozást váltja fel. Az új szabályozás a köztársasági elnök aláírására és kihirdetésére vár.
Egy hét alatt lefordítják
Navracsics Tibor közölte: a médiatörvény hivatalos angol fordítása – tekintettel a törvény szövegének terjedelmére – egy hét múlva áll rendelkezésre. „Hozzám intézett levele alapján úgy vélem, kérése valójában arra irányul, hogy a megszületett törvény hiteles fordítását minél hamarabb juttassam el Önhöz – erről természetesen haladéktalanul intézkedtem” – írja, hozzátéve, hogy addig is, illetve azt követően is készek minden szükséges információt rendelkezésre bocsátani.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozza, meggyőződésük szerint a törvény minden elemében kiállja az összes európai érték próbáját, ezért kéri Neelie Kroest, hogy a törvény szövegének gondos tanulmányozása után fogalmazza meg konkrét kérdéseit, amelyekre a magyar szakemberek haladéktalan és maradéktalan választ adnak majd. Biztos benne, hogy mindezek után az Európai Bizottság hiteles és mértékadó véleményt tud majd alkotni az új magyar médiaszabályozásról.
Rejtőzködő politikai motivációk
Navracsics Tibor a törvény pontos szövegének ismerete hiányában megfogalmazott politikai álláspontokkal és az utóbbi napokban a sajtóban megjelent véleményekkel nem kíván foglalkozni. „Levelében Ön is „számos kommentátor” véleményére hivatkozva fogalmaz meg kételyeket a magyar kormány demokratikus elkötelezettségével kapcsolatban, nem pedig a szöveg és a konkrét intézkedések ismeretében” – írja.
„Meggyőződésem – miként feltételezem alelnök asszony meggyőződése is -, hogy a kérdés valós megítélése csakis az objektivitás és a vélemények egyensúlya alapján elképzelhető.
Minden ellenkező kísérlet, a törvény konkrét szövegét és intézkedéseit figyelmen kívül hagyó, a magyar kormány demokratikus elkötelezettségét megkérdőjelező vélemény felfogásom szerint politikai motivációt rejt. Meggyőződésem, hogy ennek elkerülése mind alelnök asszony és az Európai Bizottság, mind pedig Magyarország kormányának elemi érdeke” – fejti ki a miniszterelnök-helyettes.
A válaszlevélben arra is kitér, hogy 1989-90-ben a Fidesz volt az a politikai erő, amely legharcosabban állt ki a szabadság értékei mellett a több mint negyven évig uralkodó kommunista diktatúra ellenében. „Erőfeszítésünk és kitartásunk következtében Magyarország ma jogállam, ahol a média sokszínűségét, a szólásszabadságot és a politikai szabadságjogokat az európai értékek és jogszabályok mentén garantálja az alkotmány és a magyar jogrendszer. Nincs ma Magyarországon olyan politikai erő, mely elkötelezettebb lenne a fenti értékek és elvek mellett” – összegzi.
