A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kifejtette: az átalakítás célja, hogy a ciklus végére könnyebben kezelhetővé váljon az állam a polgárok számára. „Ez az ügyfélszolgálati irodák átalakításától kezdve egészen a háttérintézmény-rendszer átszervezéséig húzódik majd.
Első lépésként januártól megyei szinten, majd a későbbiekben járási szinten összefogottabb, olcsóbb, hatékonyabb lesz az államigazgatás, és egy polgárbarátabb, az ügyfelekhez közelebb jutó állam áll majd rendelkezésre” – mondta Navracsics Tibor, aki azzal összegzett, hogy „az ügyintézés megy majd az állampolgárokhoz”.
A kormányablakok lényege az lesz, hogy az embereknek csak egy helyre kell bemenniük, egy helyet kell megjegyezniük. Olyan, jelenleg állami tulajdonban lévő
épületekben helyezik el őket, amelyek kisebb-nagyobb átalakításokkal
alkalmassá tehetők az új célokra, vagy már meglévő
ügyfélszolgálati irodákat bővítenek ki. Viszont a „régi” ügyfélszolgálati irodák is fennmaradnak, amíg igény van rájuk.
A cél az, hogy önálló arculattal rendelkező ügyfélszolgálati pontok legyenek – emelte ki Navracsics Tibor, aki szólt arról is, hogy a Belügyminisztériummal közösen egy olyan vitaindító anyagon dolgoznak, amely alapján tárgyalásokba kezdenek majd önkormányzati szervezetekkel, vezetőkkel arról, hogy mely önkormányzati feladatok kerülhetnének át a kormányablakokhoz.
Az Országgyűlés november 16-án fogadta el azt a törvényjavaslatot,
amely szerint 2011. január 1-jétől a fővárosi és a megyei közigazgatási
hivatalok jogutódaiként létrejönnek a kormányhivatalok, ahová
integrálódik a területi államigazgatási szervek egy része. Ennek kapcsán Navracsics Tibor elmondta: az úgynevezett dekoncentrált szervek nagy részénél január 1-jével szervezeti integráció zajlik majd le. Sok esetben azonban ez költözéssel sem fog együtt járni a megfelelő, szabad ingatlanok hiányában.
Eszerint a szervezeti integrációban részt vesznek a területi igazságügyi hivatalok, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kirendeltségei, a földhivatalok, a regionális egészségbiztosítási pénztárak, a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságok, a regionális munkaügyi központok, a regionális munkaügyi felügyelőségek, a regionális munkavédelmi felügyelőségek, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság regionális felügyelőségei, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodái, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetei, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai, a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, valamint az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságai.
A hivatalokat kormánymegbízottak vezetik majd, akik olyan büntetlen előéletű személyek lehetnek, akik az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkeznek. Nem lehet kormánymegbízott azonban helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, kisebbségi önkormányzat elnöke és kisebbségi önkormányzati képviselő.
A kormánymegbízottakat december 23-án nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök.
