A Vidékfejlesztési Minisztérium keddi tájékoztatása szerint Magyarországon jelenleg egyetlen törvény sem rendelkezik arról, melyik hatóság gyakorolja az építésügyi és építésfelügyeleti jogkört a veszélyeshulladék-tárolókkal kapcsolatban. Mint ismert, a kérdés a kolontári iszapkatasztrófa idején került előtérbe, a MAL Zrt. zagytározói esetében ugyanis nem volt egyértelmű, hogy a jogkört a jegyző, vagy a regionális vízügyi és környezetvédelmi felügyelőség gyakorolja.
A Fővárosi Ítélőtábla közelmúltban született végzése a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek állapított meg feladatokat. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint egyébként ez a döntés nem menti fel a MAL Zrt.-t a vörösiszap-katasztrófában okozott károk következményei alól. A környezetvédelmi törvény szerint az üzemeltető, jelen esetben a MAL Zrt. kötelessége a gátak folyamatos vizsgálata, és az előírások szerinti biztonságos állapotának megőrzése.
Illés Zoltán környezetvédelemért felelős államtitkár törvénymódosítást kezdeményez azért, hogy egyértelmű legyen, melyik intézmény gyakorolja az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági hatáskört a hulladéklerakókkal kapcsolatban.
Az államtitkár képtelenségnek nevezte a Fővárosi Ítélőtábla döntését, mert a végzés a jövőre szólóan kizárólagos jogot adott a környezetvédelmi hatóságoknak az Egységes Környezethasználati Engedélyek (EKHE) kiadására. Illés Zoltán úgy fogalmazott, hogy az ítélőtábla “semmit mondott a nagy semmiről”, mert a döntés visszamenőleg nem érinti a Mal Zrt. vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos felelősségét.
Mint hangsúlyozta, a bíróság döntése azt is jelentené, hogy a zöldhatóságoknak lenne kizárólagos joga többek között az autópálya-építésekhez, bányanyitáshoz és gátépítésekhez szükséges EKHE kiadása. Az államtitkárt szerint azért is képtelenség az ítélőtábla döntése, mert a bíróság jogalkotásra nincs felhatalmazva, csak jogalkalmazásra. Illés Zoltán ezért azt szeretné, ha erről a jogalkotó, vagyis az Országgyűlés döntene.
