Pataky Péter, aki a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint rossz és veszélyes változás az indoklás nélküli felmentés lehetővé tétele, a törvény és kollektív megállapodás alapján fizetett végkielégítések visszamenőleges megadóztatása, a „ház körüli munkák” kivétele a legális szférából. Fenntartásaik vannak a kormány „embereket védő” intézkedéseinek hatásait illetően is – mondta.
„Nehezen tudjuk a megszorítások elkerülésének politikáját felfedezni a járulékemelésben, és még kevésbé a közszféra béreinek további befagyasztásában, valamint az előre jelzett, több tízezres leépítésekben” – sorolta.
Hozzátette: „az adórendszeri változások jövedelem átcsoportosító hatásait – a nehezen élőktől a gazdagoknak – nem tartjuk igazságosnak, de még gazdaságilag célszerűnek sem”. Változtatásra ebben az évben már nem lát lehetőséget Pataky Péter, ugyanakkor jelezte: nem adják fel a reményt arra, hogy a „nem kellően megfontolt, vagy a jogállamiságnak ellentmondó szabályok megváltozzanak”. Ezért küzdeni fognak a jövőben is minden rendelkezésükre álló eszközzel – tette hozzá.
A tagságon múlik
A szakszervezetek elszántsága a tagság támogatásától függ – hívta fel a figyelmet. Elszánt vezetők tagság nélkül nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben tudnak eredményt elérni. Ezt a tagságnak is be kell látnia, és a folyamat Pataky szerint elindult, azt tapasztalják ugyanis, hogy egyre több kérdés és kétely merül fel, a legkülönbözőbb munkavállalói csoportokban. „Szólamokkal és ígéretekkel hosszabb távon nem elégednek meg, konkrét, a jövedelmüket, élethelyzetüket érezhetően javító eredményeket várnak a kormánytól, ha pedig ezek nem jönnek, akkor jelentősen megnő a szakszervezeti akciók támogatottsága” – mondta.
Ahhoz, hogy eredményesen lépjenek fel a munkavállalók érdekében, szükséges a szakszervezetek közös, a fő kérdésekben egységes fellépése – hangsúlyozta. „A magyar szakszervezeti mozgalom nagyobb mértékben tagolt mint kellene, de egyre többen vagyunk, akik az eddigieknél szorosabb együttműködés, a közös fellépés pártján állunk” – mondta.
Azt mondta, hogy a 2011. évben érvényes adózási és járulékszabályok negatív hatásait ismerve, nem elégedett a bérmegállapodással, és még elfogadhatónak sem tartja a tárgyalás számszerű eredményét, mégis fontosnak nevezte, hogy létrejött a megállapodás. E nélkül biztosan nem emelkedett volna ilyen mértékben sem a minimálbér, sem pedig a bérminimum – mondta. Az ajánlott, átlagosan 4-6 százalékos emelés komoly alapot ad a bértárgyalásokhoz, munkáltatói bérintézkedésekhez- fűzte hozzá.
„Látnunk kell, hogy ezek a mértékek nem elegendőek ahhoz, hogy a keresetek reálértéke megmaradjon, vagy növekedjen a munkavállalók döntő többségénél. Ezért az ágazati és munkahelyi szakszervezeteknek minden erejükre és eszközükre szükség lesz, hogy ennél nagyobb mértékeket érjenek el” – mondta.
Az igazságosabb adócsökkentés jobban élénkítene
A kormány foglalkoztatást növelő hosszú- és rövidtávú célkitűzéséből a 2011-re vonatkozót Pataky Péter igen szerénynek nevezte. Úgy véli: az adócsökkentés olyan körben hagy a korábbiaknál jelentősen több jövedelmet, amelytől nem fog nőni a munkahelyek száma. Az olyan véleménye szerint látszateszközöket mint a részfoglalkozáshoz adott járulékkedvezmény pedig elhibázottnak és hatástalannak tartja.
A foglalkoztatási eszközrendszer integráltabb felhasználása, az új közfoglalkoztatási elképzelések hozhatnak eredményt, de ezeknek hatása kismértékű a megcélzott számokhoz képest, valamint igazán akkor tudnak jó hatásfokúak lenni, ha egy valóban növekvő gazdaság, megnövekedett munkaerőigényének kielégítését szolgálják – hangsúlyozta.
Úgy vélte, hogy a foglalkoztatás kulcsa a mainál lényegesen nagyobb számú, versenyképes hazai vállalkozást felmutató, növekvő gazdaság. Egy más, valóban arányos és főleg igazságos adócsökkentés, belső keresletet növelő, ezzel gazdaságot élénkítő hatása nagyobb lenne, de az elnök úgy vélte, hogy az ezt alátámasztó érveik nem találtak meghallgatásra.
