Az államtitkár szerint a VM fennhatósága alá tartozó négy részterület
komplex egészet alkot. Példaként említette a vízügyet, az általa
felügyelt szakterületek közül, amely már nem különül el aszerint, hogy a
víz öntözésre szolgál-e vagy ár- és belvízről van-e szó, hanem
szakmailag helyesen azok a területek, amelyek együvé tartoznak, egységes
irányítás alá kerültek. „Fontos az is, hogy azok a
konfliktusok, amelyek korábban a tárcák között léteztek, azok az új
minisztériumon belül oldhatók fel” – mondta.
Az előző körben hibáztak?
Az államtitkár azt ismegjegyezte, hogy az árvízi katasztrófahelyzet
kialakulásában az előző kormánynak is szerepe volt, mivel Felsőzsolca
térségében az árvízi mederbe nem való beruházásokra adott
engedélyt.
Mindez, szerinte felveti annak a szükségességét, hogy
Magyarországon a népesség 0,1 százaléka, azaz tízezer ember foglalkozzon
évről-évre az ár- és belvizek megelőzésével. „Ezért a kormány már
döntött arról, hogy 2011-ben 6.000 közmunkás dolgozzon vízügyi feladatok
elvégzésén. De ezeknek az embereknek a továbbiakban már nem
közmunkásként, hanem közalkalmazottként kellene a továbbiakban a vízügy
területén dolgozniuk: így tízezerre növelhető a vízügyi apparátus
létszáma” – fejtette ki Illés..
Arról is beszámolt, hogy a vízügy területén történt még egy fontos lépés az idén: az
Orbán-kormány eltörölte a mezőgazdasági termelők számára jelentős terhet
jelentő kisadót, amelyet a földtulajdonosok fizettek a
vízkormányzásáért (hektáronként 800-1.600 forintot). E feladatok további
elvégzésére a VM 5 milliárd forintos forrást kapott. Ez a pénz az
ország 12 vízügyi igazgatóságához kerül majd várhatóan.
Illés Zoltán kiemelte: a természet meghatározza, hogy egy-egy
területen milyen életmódot illetve gazdasági tevékenységet lehet
folytatni. Magyarország természeti adottságai jók, megfelelőek a
klimatikus és a talajviszonyok, valamint a vízjárás is jó. A víz ugyanis
életben tartja a természeti rendszereket.
Több természetvédelmi terület lesz
A természetvédelmi területek nagyságát növelni kívánja a
kormányzat. Jelenleg ez az ország területének mintegy ötödére terjed ki.
Ez jelenti az államilag védett területeket, és az úgynevezett uniós
védettség alatt álló Natura 2000-es területeket is. Az államtitkár
jelezte: ez az arány igen kedvező más országokkal összevetve.
Az államtitkár aláhúzta, hogy a biológiai sokszínűség megőrzése igen fontos, mivel annak károsítása visszahat
az országban folytatható gazdasági tevékenységre is. „Magyarországon a
biológiai sokféleség megőrzésének fontos területei a nemzeti parkok,
amelyekből pillanatnyilag 10 működik az országban. E rendszerben fontos
szereplők a természetvédelmi őrök, akik a természetvédelmi őrszolgálat
keretében dolgoznak. A tervek szerint pedig létrejönne még a
rendőrséggel szorosan együttműködő úgynevezett ranger – félkatonai
jellegű – szolgálat is, amely 100 főből állna. Ők is a nemzeti parkok
területén tevékenykednének” – nyilatkozta.
Az államtitkár utalt arra: a vízügy, a természet- és a
környezetvédelem szorosan összefügg egymással, arról komplex módon
együtt kell gondolkodni. Így ezek a területek csak összefüggéseikben
kezelhetők, és a döntéseket is így kell meghozni. Példaként említette
Illés Zoltán a megújuló energia használatát, amely nemcsak a természetet
és a környezetet védi, hanem munkahelyteremtő is egyben, azaz a
természetvédelem nem működhet jól környezetvédelem nélkül.
Az államtitkár jelezte: a termékdíj-fizetésre kötelezetteket a
jövőben szigorúbban ellenőrzik, csökkennek ugyanis a díjtételek – 10-15
százalékkal -, de azokat maradéktalanul be kívánják szedni. Illés
Zoltán emlékeztetett arra: a termékdíjat a 90-es évek közepén vezették
be Magyarországon uniós mintára. Ez adójellegű és a környezet védelmét
szolgálja, célja pedig az indokolatlan környezetterhelés
megakadályozása. A megalakuló Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség a
tervek szerint a korábbiaknál hatékonyabban valósítja majd meg a
hulladékok szelektív gyűjtését és újrahasznosítását. Azaz mintegy 25-30
milliárd forintért oldja majd meg a feladatot.
A Bajnai-kormány működése alatt a termékdíj-fizetésre
kötelezettek csak 15 milliárd forintot fizettek be a rájuk kirótt
termékdíjból, 85-öt nem. „Azaz, ha az elmaradt pénzek is befolynának,
mintegy 100 milliárd forintból lehetne működtetni a természet- és
környezetvédelmi rendszert Magyarországon. Az államtitkár szerint a
felhasználható szabad forrásból – ez 70-75 milliárd forint – például ár-
és belvízi megelőzésre, természetvédelmi területek növelésére, vadvizes
területek megőrzésére és számos új beruházás megvalósítására lehetne
elkölteni évente” -összegzett Illés.
