Szász Károly szerint a nemzetközi és hazai gazdasági környezet az idén kedvezőbbé vált. „Az intézményeknek ugyanakkor most kell megküzdeniük a pénzügyi-gazdasági válság hatásaival – többek között az eszközminőség romlásával, ami az értékvesztés megképzésén keresztül rontja a jövedelmezőségüket -, ezek ugyanis fáziskéséssel jelentkeznek az amerikai és európai piacokhoz képest, ahol a válság már korábban lezajlott, és hatása „brutálisabb” volt, mint nálunk” – tette hozzá.
Az elnök szerint, a magyar pénzügyi rendszer viszonylag jól teljesített a válságban, kevésbé sérült a gazdaság többi szereplőjéhez képest, amiben szerepe volt annak is, hogy a válság első szakaszában a bankok pozíciójukból fakadóan még át tudták hárítani a terheket ügyfeleikre. Ezt jelzi, hogy amikor az európai és amerikai bankok már veszteségesek voltak, és felszámolásokra, fúziókra került sor, a magyar hitelintézetek még kiemelkedő eredményeket könyveltek el.
„Az idén azonban már összességében nullszaldós, de az is lehet, hogy veszteséges lesz a magyar pénzügyi rendszer. Ebben a válság mellett szerepe van annak is, hogy jelentősen megváltozott a nemzetközi és a hazai szabályozási környezet, szigorodtak például a fogyasztóvédelmi szabályok, s ehhez társult a bankadó bevezetése. A válság következményeinek felszámolása ezért most már a tartalékok felélésével folyik. A pénzügyi rendszer teljesítménye és alkalmazkodóképessége azonban a PSZÁF elnöke szerint a válság második szakaszában is jó” – mondta Szász Károly.
Úgy vélekedett, hogy a pénzügyi intézmények már elfogadták a bankadót, mint „a válság terheihez való közösségi hozzájárulás” formáját. Azonban azt szükségesnek látja, hogy az adó mértéke kerüljön összhangba az uniós szabályozással, vagy szűnjön meg fokozatosan. „A tervezhetőség hiánya ugyanis ronthatja a nemzetközi versenyképességet, nemkívánatos tendenciák jelentkezhetnek, így például elindulhat a fiókosodási folyamat, a bankok visszafoghatják teljesítményüket” – magyarázza a PSZÁF elnök.
Kulcskérdésnek tartaja, hogy a magyarországi hitelezés elinduljon, ehhez pedig a tőkeerős, devizaforrásokkal rendelkező intézmények mindegyikére szükség van. Ellenkező esetben lassulna a gazdasági növekedés.
A parlament által az elmúlt félévben elfogadott jogszabályváltozásokról – a PSZÁF januártól önálló alkotmányos szerv lesz, rendeletet alkothat, a fogyasztók érdekében közérdekű pert indíthat, és a jövő év közepétől pénzügyi békéltető testületet működtethet – elmondta: nagyon örül a felügyelet által kapott lehetőségeknek, ugyanakkor ennek nagy felelősségét is átérzi. A jogszabály szerint ugyanis a PSZÁF lesz a felelős a pénzügyi közvetítő rendszer működtetéséért és a pénzügyi szabályozásért, ami óriási feladat. A felkészülést erre már megkezdték – tette hozzá.
A rendeletalkotási jog kapcsán hangsúlyozta: ez nem korlátlan felhatalmazás, hanem az ágazati törvények alapján, konkrét területek szabályozására vonatkozik. A felügyelet azt tervezi, hogy a rendeletalkotással összefüggő jogszabályi előírások betartásán túl általános konzultációs lehetőséget biztosít a szakmának. A közvetítő rendszer érdekképviseleti szerveinek és a jelentősebb intézmények vezetőinek megkérdezése mellett a tudományos, az oktatási és az üzleti szféra tapasztalatait is szeretnék hasznosítani.
A pénzügyi békéltető testületek működése a PSZÁF-tól független lesz, de a felügyelet biztosítja, hogy az ezekben az ügyekben eljáró mini választottbírósági fórumok jól képzett jogász, közgazdász „bírókból” álljanak, ami már önmagában tekintélyt teremt.
Szász Károly megjegyezte: az intézményeknek mindenképpen együtt kell működniük a békéltető testületekkel. Ez azt jelenteni, hogy rendelkezésre kell bocsátaniuk azokat az információkat, amelyeket az ügyfél kér, és az eljárásban részt kell venniük. Ellenkező esetben a felügyelet határozatával erre kötelezheti, és szankcionálhatja a szolgáltatót. Ha valamely intézmény nem veti alá magát a békéltető testület döntésének, a felügyelet ajánlást ad ki, amit a békéltető testület honlapján is közzétesznek, így üzenetértéke lesz. A felügyeleti elnök arra számít, ha a felek látják majd, hogy a testületek szakszerűen, hatékonyan és gyorsan működnek, jobban respektálják majd az alternatív vitarendezési eljárást.
