Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Honvédség új tartalékos rendszerét kialakító törvénymódosítást: a változtatás önkéntes jelentkezés alapján teszi lehetővé műveleti és védelmi tartalékosok toborzását, illetve meghatározza a rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzet esetén behívhatók körét.
A Ház a kormánypárti és a jobbikosok képviselők szavazatával hagyta jóvá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló, illetve az azzal összefüggő törvények módosítását. A honatyák ezután a honvédség létszámáról szóló országgyűlési határozatot is módosították, így a jövőben összesen 8 ezer önkéntes tölthet be tartalékos státuszt.
A honvédség új tartalékos rendszere két pillérre épül. Az önkéntesség alapján szervezett védelmi és műveleti tartalék feladata a hadkiegészítés zavartalanságának biztosítása, míg a kiképzett tartalékosok – a potenciálisan hadkötelesként nyilvántartott személyekhez hasonlóan – csak rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzet idején, a hadkötelezettség bevezetését követően teljesíthetnek tényleges katonai szolgálatot.
Az önkéntes rendszeren belül a műveleti tartalékosnak jelentkezők rendelkezésre állási díj ellenében vállalják, hogy behívásukat követően tényleges katonai szolgálatot teljesítenek. A védelmi tartalékos ugyanakkor katonai esküjét követően határozatlan idejű szerződésben vállalja, hogy közreműködik a honvédség feladataiban, díjazásra pedig abban az esetben jogosult, amennyiben békeidőben nem a szerződésében meghatározott alapfeladat ellátását követelik meg tőle.
Az Országgyűlés meghatározta, hogy a kiképzett tartalékosok állományába a korábban hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos szolgálatot teljesített férfiak tartozhatnak, akiknek hadkötelezettsége a hivatásos katonai szolgálat felső korhatáráig áll fenn.
A jogszabály tartalmazza, hogy a honvéd tisztjelöltek kiképzésére létrejön a Ludovika Zászlóalj, amely a jövőben az általános szabályok szerint tarthat fenn haditechnikai eszközöket és anyagokat a kiképzés gyakorlati részének biztosításához.
A törvénymódosítás a fentiek mellett a honvédség feladatkörébe utalja a “magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklye”, a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények teljes körű, illetve egyes kijelölt létesítmények protokolláris jellegű őrzését is.
