Az újabb kamatemelés csak kicsit meglepő. Bár az elemzői kar fele arra számított, hogy nem változtat az alapkamaton a monetáris tanács, Simor András jegybankelnök legutóbbi nyilatkozatai nagyon valószínűvé tették a kamatemelést.
Simor sokallja a béremeléseket
A monetáris tanács a 3 százalékos célt tartósan meghaladó inflációval, illetve a felfelé mutató inflációs kockázatokkal indokolta döntését. A testület közleményében azt írja: a következő hónapokban az inflációs kockázatok mérlegelése alapján dönt majd a kamatemelés szükségességéről.
Simor András jegybankelnök a testület ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a világpiaci olajárak emelkedése és az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) létrejött bérmegállapodás játszott döntő szerepet a kamatemelésben. A jegybankelnök közölte: a minimálbért és a szakmunkás minimálbért is tartalmazó OÉT megállapodás, valamint a 4-6 százalékos bérajánlás magasabb inflációt jelent, mint amivel inflációs prognózisában kalkulált az MNB; a jegybank a bérajánlási sáv aljához közeli mértékkel számolt.
Alig volt kétséges a kamatemelés
A forint meg sem rezdült
Egy euróért nem sokkal két óra előtt 274,70/90 forintot adtak a bankközi devizapiacon; a kamatdöntés után néhány perccel az euró kurzusa 274,60-275,15 forint volt, vagyis az árfolyam nem reagált a kamatdöntés hírére, mert azzal a befektetők többsége vélhetően már számolt.
Az MNB nem tudja egyszerre alacsony kamatokkal támogatni a növekedést és leszorítani az inflációt. Ilyen esetben a jegybanknak az infláció ellen kell fellépnie, mert ha a növekedés magasabb árszínvonal-emelkedéssel jár, annak hozadéka el is veszik – mondta Simor András pénteken a jegybank Horgony 2011 című konferenciáján. A gazdaság törékeny növekedése most sajnos újabb inflációs hullámmal párosult; kínálati sokkról van szó, amelyet az élelmiszerek- és a kőolaj drágulása okozott. A kamatemelés üzenet a döntéshozóknak: amikor ár- és bérkérdésekről határoznak, ne próbálják meg érvényesíteni az egyszeri drágulás hatásait – közölte a jegybankelnök, majd hozzátette: az MNB nem hagyja, hogy a gazdaság visszatérjen a magasabb inflációs pályára.
Még egyértelműbben fogalmazott az MNB elnöke a közelmúltban, a Wall Street Journalnak adott interjújában. A novemberi, 4,2 százalékos éves inflációs adat nyomán továbbra is úgy gondolom, hogy aggasztó a pénzromlás üteme – mondta, és hozzátette: senki sem hiheti, hogy egyetlen 25 bázispontos kamatemelés megfelelő inflációs pályára állítja a gazdaságot.
A jegybank a novemberi kamatemelés óta azt is közölte, hogy az akkori döntést a monetáris tanács hét tagjából hat támogatta.
Ellenáll a jegybank?
Indokolt volt a kamatemelés a 3 százalékos inflációs cél tartása miatt. A bejelentett hatósági áremelések, vagy az inflációs célt meghaladó minimálbér-emelés miatt ugyanis a cél veszélybe kerülhet, és jövőre a kormány által tervezett, 3,5 százaléknál is magasabb lehet az infláció – mondta a távirati irodának Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője a döntés után.
A monetáris tanács „nem volt mindig ilyen elkötelezett harcosa” az inflációs célkövetésnek Simor András elnöksége alatt – emlékeztetett ugyanakkor a közgazdász, aki szerint a jegybank döntése „messze túlmutat a monetáris politikán”, az MNB „politikai ellenállást” tanúsít a kamatemeléssel.
A szakértő szerint a kamatemeléssel a jegybank egyben márciusra készül, amikor megváltozik a monetáris tanács összetétele. Ennek tükrében márciusig folytatódhat a monetáris szigorítás – fűzte hozzá.
Mint az korábbi írásainkból is kiderült, a jegybank kamatpolitikája tavasztól érdemben módosulhat, miután a monetáris tanács négy tagjának lejár ötéves mandátuma, posztjukra pedig az Országgyűlés gazdasági bizottságának jelöltjei kerülnek. A kormánytöbbség által választott új döntéshozók mandátuma egyértelműnek tűnik: Orbán Viktor miniszterelnök többször is közölte, hogy az MNB-nek alacsonyabb kamatokkal kellene támogatnia a gazdasági növekedés beindulását.
