Gyurcsány Ferenc a Táncsics Alapítvány által rendezett szakmapolitikai konferencián szerdán úgy vélekedett: a Fidesz új alkotmánytervezete despotikus, rendies, keleties irányú, amelyben történelmi önigazolási szándékkal Magyarország büszkeségében, illetve önmagában megfogyatkozó nemzet arcát mutatja. Az új alaptörvény koncepciója a népszuverenitás elvével is szembe megy, nem erősíti az államtól független intézmények rendszerét, az állam túlhatalmát építi.
A volt miniszterelnök úgy látja: a Fidesz ahelyett, hogy erősítené, szembefordul a jelenlegi nyugatos, polgári, köztársaságpárti alkotmányos értékrenddel. Emlékeztetett arra: a jelenlegi alkotmány hitet tesz a szabadság polgári értelmezése mellett, és egy nyugatos törekvésekkel rendelkező társadalom modern, köztársaságpárti eszméire épül. Gyurcsány Ferenc közölte, a tervezettel alapvető szemléletbeli és elvi problémái vannak. Szavai szerint meg kell próbálni kikényszeríteni az érdemi vitát az új alkotmányról és elérni, hogy erről népszavazás tartsanak.
A volt kormányfő bevezetője után tartott a „Jogállam vége?” elnevezésű kerekasztal-beszélgetésen Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke úgy vélekedett: a jogállamiságot rettenetesen súlyos sérülések érték az elmúlt hónapokban. Példaként egyebek mellett a visszamenőleges hatályú törvényhozást, a független intézmények és az alapjogok elleni komoly támadásokat említette. Pozitívumnak tartja ugyanakkor, hogy működik az Alkotmánybíróság (Ab). Arra a felvetésre, hogy mi lesz a jogállammal egy bebetonozott hatalom esetén, Majtényi László úgy válaszolt: „aki kísérletet tesz arra, hogy megölje a jogállamot, azt nem biztos, hogy meghívják az újraélesztéshez”.
Gyurcsány Ferenc szavaihoz a Fidesz mindössze annyit fűzött: Gyurcsány Ferenc a magyar politikai élet komolytalan szereplőjévé vált, hiteltelenségét pedig kizárólag magának köszönheti.
