Megosztottság, bezárkózás és individualizmus jellemzi a magyar elitet. Ez derül ki az MTA Politikatudományi Intézete és Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete által készített kutatásból, amit a Népszabadság ismertet.
A politikai elit megkérdezett tagjai közt képviselők, a Köztársasági Elnöki Hivatal, önkormányzatok, minisztériumok, pártok tisztségviselői szerepeltek, a gazdasági elitben a kétmilliárd forint feletti éves forgalmú vállalatok vezetői, a száz leggazdagabb magyar közé soroltak egy része és topmenedzserek, a kulturálisban pedig akadémikusok, rektorok, dékánok, főszerkesztők, Kossuth- és Széchenyi-díjasok.
A kutatásból egyebek között kiderül, hogy a hazai vállalatvezetőkre ugyanúgy jellemző a bizalomhiány, irigykedés, korrupciós hajlam és az állam felé fordulás, mint a társadalom többi rétegére, de a fogyasztóorientáltság, a pragmatizmus és az öntudat is megjelent körükben.
A politikai elit tagjai jellemzően magasan képzettek, többségük beszél nyelveket, ugyanakkor visszautasítják, hogy a politikai elithez taroznának és pártokhoz való kötődésük is gyenge.
A kulturális elitet alapvetően magasan iskolázott férfiak alkotják, akik jobbára idősek, és akikre sokkal inkább jellemző a baloldaliság, mint a politikai vagy gazdasági elit tagjaira.
AJÁNLOTT LINK:
A gazdasági jobb-, a kulturális baloldali érzelmű (Népszabadság Online)
