Az országos nyugdíjbiztosítási alap 3.074 milliárdos bevételi és kiadási főösszeggel nullszaldós lesz. Az eredeti kiadás és bevétel 3.085 milliárd forint volt. Az egészségbiztosítási alap bevétele az eredetihez képest gyakorlatilag változatlan 1.370 milliárd forint maradt. A kiadása viszont 11 milliárd forinttal 1.459 milliárdra csökkent. A hiánya 10 milliárddal lett kevesebb az eredetileg tervezettnél, a végső összeg 88,6 milliárd forint.
Az általános tartalék 90 milliárd forint lett, ennek azonban – az államháztartási törvény folyamatban lévő módosítása miatt – új neve lesz: rendkívüli kormányzati intézkedések. A költségvetés bevételi oldalán változtak az adók célszámai. A 362 milliárd forintos társasági adóbevétel 300 millió forinttal emelkedett. A játékadóból származó bevétel 48,5 milliárd forintról 51,3 milliárdra nőtt. Az áfa-bevétel 10,6 milliárd forinttal, 2.508 milliárdra növekedett. A személyi jövedelemadó bevétel pedig 3,9 milliárddal 1.362 milliárd forintra emelkedett.
A költségvetés belső rendszerében legnagyobb átrendezést a fővárosi és megyei kormányhivatalok létrehozása okozta. Ezek működtetésére eredetileg 7,5 milliárd forintot tartalmazott a költségvetés. Az összeget az elfogadott módosítás megemeli 80 milliárd forinttal. A különbség több tételből áll össze, közéjük tartozik, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság a bevételeiből nem 6,3 milliárd, hanem 17,6 milliárd forintot fizet be a központi költségvetésbe. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatának a támogatása 4,8 milliárdról 680 millió forintra csökken. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 14,2 milliárdjából 8,7 milliárd forintot von el a módosítás.
A Földmérési és Távérzékelési Intézet közel 23 milliárd forintjából 1,5 milliárd marad. A Regionális Munkaügyi Központok mint költségvetési címcsoport megszűnik, a maga 19 milliárdos támogatásával együtt. A Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 5,8 milliárd forintos támogatása 1,5 milliárdra csökken. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 3 milliárdos támogatásából 2,2 milliárdot von el a módosítása. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és intézményei támogatása 15 milliárdról 5,4 milliárd forintra csökken. A földhivatalok 3,9 milliárd forintot kötelesek befizetni a költségvetésbe. A központi költségvetési szervek befizetése pedig 26,5 milliárdról 37,8 milliárd forintra emelkedik. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 4,5 milliárdos támogatása 1,5 milliárd forintra csökken.
A magánnyugdíjpénztárakból származó bevétel két soron jelenik meg a módosítások után a költségvetésben. A nyugdíj alapba az eredetileg tervezett 450,8 milliárd forint helyett 10,6 milliárddal kevesebb, 440,2 milliárd forint kerül. A különbözet átkerül a költségvetés közvetlen bevételei közé, amely így 10,6 milliárd forinttal 88,6 milliárdra emelkedik.
