Az Országgyűlési Biztos Hivatalának közleményében az ombudsman szerint több alkotmányos joggal ellentétes a szabálysértési törvénynek az a rendelkezése, amely nem tekinti gyermeknek a fiatalkorút, megszünteti a fiatalkorúak elzárásának tilalmát, meghatározza a fiatalkorú elzárásának lehetséges időtartamát, sőt azt is megengedi, hogy a fiatalkorúra kiszabott pénzbírságot elzárásra változtassák. Szabó Máté szerint más, célravezetőbb, gyorsabb, eredményesebb eszközre lenne szükség.
A közleményben az olvasható: az ombudsman szerint a jogalkotó figyelmen kívül hagyta, hogy csak büntetőjogi szempontból bír jelentőséggel az, hogy az elkövető gyermekkorú vagy fiatalkorú, gyermekvédelmi szempontból ugyanis tizennyolc év alatt gyermek a gyermek, és amennyiben bármilyen veszélyeztető körülmény – ilyen a szabálysértés elkövetése is – adódik, akkor a gyermekvédelmi rendszernek kell fellépnie.
A néhány napos elzárás pedig nemhogy javító, ellenkezőleg, káros hatású lehet: pszichés megterhelést okozhat, a fiatal még dacosabb, durvább lehet a társadalommal, a társadalom elvárásaival szemben, és valószínűbb, hogy újabb jogsértést követ el, mintha nem sújtották volna elzárással – vélekedik a biztos.
Az ombudsman javasolta a belügyminiszternek, hogy fontolja meg a szabálysértésekről szóló törvény olyan módosításának kezdeményezését, amely – figyelemmel a büntetőjogban is alkalmazott korhatár-meghatározásra – minden 18 év alatti fiatalt gyermeknek tekint.
A biztos azt is javasolja, hogy szüntessék meg annak a lehetőségét, hogy elrendelhessék a 18 év alatti fiatalok szabálysértési őrizetbe vételét és elzárását. A budapesti rendőrfőkapitányt pedig arra kérte, hogy a tudatosítsák a rendőrökben az arányosság jelentőségét az előállítások során, a rendőrségi fogdában pedig valamennyi fogvatartott részére biztosítsák az évszaknak megfelelő ruházatot.
Szabó Máté annak apropóján foglalkozott a kérdéssel, hogy szeptember elején három gimnazista lány fogadásból megpróbált ellopni néhány bizsut egy budapesti belvárosi boltból, ám amikor a biztonsági őr észrevette őket, állításuk szerint megbánták tettüket, és visszaadták az ékszereket. A rendőrök azonban az új szabálysértési törvényre hivatkozva előállították a tizenöt éves lányokat, és másfél napig fogva tartották őket. (A szabálysértési törvény módosítása augusztus 19-én lépett hatályba.)
Pintér Sándor belügyminiszter a biztos érdeklődésére azt közölte, a szabálysértési törvény módosításával a jogalkotó “meg kívánta szüntetni a jogkövetkezmények különbözőségét a tulajdon elleni szabálysértést elkövető fiatalkorúak és felnőttek között”, a jogalkotónak ugyanis korábban nem volt eszköze a szabálysértés fiatalkorú elkövetőjével szemben, “az elzárás pedig a fiatalok személyiségének formálásához járul hozzá”. Szabó Máté önmagában nem vitatja a jogszabály szankciórendszere felülvizsgálatának, módosításának szükségességét, megalapozottságát, ám úgy látja, a törvény rendelkezései több szempontból is kifogásolhatók.
A közlemény szerint a konkrét ügyben kiderült, hogy mindhárom fiatalkorú rendezett családban él, kimagasló tanulmányi eredményű, a szabálysértés elkövetését beismerte, tettét megbánta, a kár megtérült, azonban ezekre nem volt tekintettel az őrizetbe vételt elrendelő rendőrkapitányság.
Mint olvasható a közleményben, a lányok kihallgatása, megbilincselése, fogdába kísérése, az ott töltött két hideg éjszaka “negatív pszichés hatást is gyakorolt a három fiatalkorúra”, egyiküket kórházba is kellett szállítani, és a rendőrség nem gondoskodott a fiatalkorúak időjárásnak megfelelő ruházatáról sem.
Mindezek miatt a biztos a konkrét ügyben megállapította a gyermekek megfelelő szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez való alapjog, a jogállamiság elve és a jogbiztonság, valamint a személyi szabadsághoz való jog sérelmét is.
