Másodfokon öt év letöltendő börtönre ítélte a Szegedi Ítélőtábla Sztojka Katalint. A neves roma jogvédő a bíróság álláspontja szerint csalással igazolta több ezer Bács-Kiskun megyei romának a jogosultságot az Osztrák Megbékélési Alap (OMA) felé.
nem kárpótlás
Mivel az osztrák állam azt szerette volna, ha végérvényesen lezárul a deportáltak kártérítési ügye, ezért az OMA által felajánlott egyszeri pénzbeli juttatás elfogadásáért cserébe a jogosultakat minden további követelésükről lemondatták.
Az osztrákok még 2000-ben állapodtak meg a magyar kormánnyal a nácik által a mai Ausztria területére rabszolga- és kényszermunkára hurcoltak kárpótlásáról. Ám az 1453 és 7630 euró közötti kárpótlásért kevés roma jelentkezett, így az osztrákok a kárpótlási ügyekben jártas Magyar Zsidó Örökség Közalapítványhoz (Mazsök) fordultak.
A Mazsök hirdetésére már többen jelentkeztek, ám az igazi áttörés akkor történt, amikor valaki(k) üzletet láttak a dologban, és elkezdték szervezni a „túlélőket”. A romák deportálását ugyanis kevés dokumentum rögzítette, így az OMA megelégedett azzal is, ha valaki azt vallotta saját magáról a beadványában, hogy annak idején olyan osztrák városba deportálták, ahol kényszermunka folyt.
Sokan jelentkeztek, sok pénzért
Saját naivitásukkal akkor szembesültek az osztrákok, amikor rövid idő alatt tizenkétezer beadvány érkezett az alapítványhoz. Romák és nem romák próbálkoztak fiktív adatokra épülő, alaptalan igénylésekkel. Voltak olyan kérelmezők is, akik azt sem tudták, mire szervezik be őket a felhajtók, néhány idős, részben analfabéta emberrel csak annyit közöltek, azért igényeljen, mert mindenki kap, aki átélte a II. világháborút.
Mivel az OMA-nál feldolgozni sem tudták a tizenkétezer kérvényt, ezért úgy döntöttek, új eljárásban csak azoknak adnak pénzt, akik két tanú előtt nyilatkoznak és igénylésüket egy-egy roma önkormányzati vezető hitelesíti. Ez utóbbi lett volna Sztojka Katalin feladata, ám az asszony – a jogerős bírói ítélet szerint – esetenként olyanoknak is aláírta a papírjait, akit nem is látott.
Ennél súlyosabb megítélés alá esik, hogy a bíróság úgy vélte, hogy Sztojka Katalin több esetben pénzt is kapott a hitelesítésekért, összesen mintegy hatmillió forintot.
Ezt Sztojka végig tagadta, a bíróság néhány vádlotti vallomás és három anonim tanú vallomása alapján látta bizonyítottnak.
Nem vették zokon
Gerő Tamás, Sztojka Katalin frissen megbízott ügyvédje szerint az ügyet nem is az osztrákok robbantották ki, hanem talán egy hoppon maradt igénylő. Szerinte az OMA annyira nem „vette zokon” az ügyet, hogy már a rendőrségi eljárás alatt kifizetett az igénylőknek fejenként további 380 eurót, az osztrákok pedig jogutód nélkül fel is számolták az alapítványt.
Az ügyvéd állítja, Sztojka Katalint nem a haszonszerzés vezette, amikor kritika nélkül hitelesítette az igényléseket. Gerő úgy tudja, az igénylők még Sztojka lakására is elmentek a pecsétért, „nem hagytak nyugtot az asszonynak”. A teljes kárösszeg elérte a 140 millió forintot.
A rendőrség végül 55 emberre gyűjtött terhelő adatokat, nagy részüket első és másodfokon is elítélték. Sztojka Katalinnak a másodfokú ítéletben egy évvel csökkentették büntetését. Hegedűs István bíró az indoklásában is azt mondta: az ügyben nem bűnözők szövetkeztek arra, hogy megrövidítsék az Osztrák Megbékélési Alapot, hanem többségében büntetlen előéletű személyek „látták meg a lehetőséget” a kárpótlásban, s nem tudtak ellenállni a kísértésnek.
„Eljárási hibák miatt a Legfelsőbb Bírósághoz fordulunk felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélettel szemben, és kérni fogjuk az ítélet végrehajtásának felfüggesztését is”” – mondta lapunknak az ügyvéd, aki napokkal az utolsó tárgyalási nap előtt került kapcsolatba az üggyel, a bíróság azonban nem engedte a tárgyalás elhalasztását.
Természetesen megpróbáltuk elérni Sztojka Katalint is, ám telefonját kikapcsolta és ügyvédjét bízta meg a válaszadással.
