A balközép brit The Guardian nevű napilap internetes honlapján kedden megjelent publicisztika szerzője uniós válaszlépést sürget a magyar kormány demokrácia elleni „támadásaira”. Jan-Werner Mueller publicista és a modern európai demokráciák elméletével foglalkozó politológus felveti, hogy az EU-n belül újabban kifejezetten csak a gazdasági nehézségek ütik meg azt a küszöböt, ahol a közösség hajlandó komolyan foglalkozni az egyes országok problémáival és nehézségeivel.
Nyugaton is vigyázni kellett
Kifejti, hogy nem volt ez mindig így, hiszen a 80-as években is deklarált cél volt a friss demokráciák védelme és a demokratikus államberendezkedés terjesztése. Akkoriban elsősorban a 70-es évek végén a Franco-diktatúrából demokráciára váltó és 1986-ban az unióhoz csatlakozó Spanyolország, valamint a baloldali puccs után szintén hasonló utat bejáró Portugália politikai támogatása volt a kiemelt célok között.
Az unió tagállamainak demokratikus berendezkedése felett őrködő szerepe legközelebb a 2004-ben csatlakozott poszt-kommunista országok pátyolgatásával került előtérbe, írja Jan-Werner Mueller. Éppen ennek a modellnek a háttérbe szorulásával vádolja most a közösséget a publicista, aki szerint az unió félrenéz, amikor egyik tagországában a hatalmas többséghez jutó kormánypárt a jogállam gyengítésén és a törékeny demokratikus politikai kultúra felborításán munkálkodik.
Keleti oldal, nyugati oldal
A publicista beszámol a Fidesz kétharmados parlamenti mandátumarányáról és arról, hogy milyen alkotmányozási lehetőségeket helyez egy ekkora választási győzelem egyetlen párt kezébe, amellyel az most már láthatóan állandó jelleggel visszaél. Hozzáteszi, hogy a jobboldali párt Európában példátlan méretű diadalán kívül figyelemreméltó jelenség, hogy egyszerre szűnt meg teljesen a magyar liberális párt és kapott a szocialistákkal majdnem megegyező számú szavazatot az antiszemita és romaellenes retorikával operáló Jobbik.
A politológus professzor szerint Orbán Viktor miniszterelnök a győzelem óta próbálja a kormány befolyása alá vonni a közmédiát, és számos, a fékek és ellensúlyok szerepét betöltő szervezet élére saját embereit ülteti. Példaként említi a publicisztika az Állami Számvevőszék elnöki tisztségét, a főügyészi posztot és hozzáteszi, hogy a Fidesz döntésétől függ a jövőben az alkotmánybírák személye is. Itt kitér az alkotmányos demokráciák legfontosabb ellensúlyát biztosító alkotmánybíróság szerepét súlytalanná redukáló kormányzati lépésekről is. Jan-Werner Mueller szerint Magyarország hamarosan sokkal több hasonlóságot mutat majd Oroszország irányított demokráciájával, mint a nyugati pluralista demokráciákkal.
A villámkezű bajvívó
Schmitt Pál köztársasági elnökről is megemlékezik a cikkíró. Az olimpiai aranyérmeket szerző vívó leghasznosabb kvalitásai között a kormányzati döntések villámgyors lepecsételést említi.
Szóba hozza a miniszterelnök nacionalista érzelmeket dédelgető megnyilvánulásait és a nemzeti egység, valamint az új társadalmi szerződés állandó felemlegetését is, melyekkel a Jobbik szavazóbázisát igyekszik elszipkázni.
Gyors, határozott választ
Brüsszel válaszát elsősorban Magyarország uniós elnökségi ciklusának közeledte miatt sürgeti a publicista, hozzátéve, ez a legkedvezőbb alkalom arra, hogy az EU felemelje hangját a liberális demokráciákkal tökéletesen ellentétes irányba haladó magyar kormánypolitikával szemben.
Bár Jan-Werner Mueller szerint a 2000-ben megválasztott szélsőjobboldali osztrák kormány ellen bevezetett európai szankciók látszólag teljes kudarcot vallottak, állítja, jelen esetben egészen más a helyzet. A néhai Jörg Haider nevével fémjelzett osztrák Szabadságpárt kormányzása alatt semmi rendkívüli, a demokratikus berendezkedést komolyan veszélyeztető kormányzati döntés nem történt, másfelől pedig nem lehet tudni, hogy az unión belül heves tiltakozást és az osztrák kormány elszigetelését célzó intézkedések nélkül hová fajult volna a helyzet.
A mostani magyar állapotokkal kapcsolatban azonban egy erős legitimitással bíró jobboldali kormány tesz komoly lépéseket ebbe az irányba, így itt az ideje, hogy Európa figyelmeztesse a magyarokat, anélkül, hogy ezzel éppen a nacionalista hangulatkeltést támassza alá, hiszen ennek elmaradása esetén ezen hangok követelései törvénybe foglalt legitim döntések lesznek. „A magyarok hagyományosan EU-barátok. Érdekli őket, hogy mit gondol Európa. Itt az ideje, hogy Európa el is mondja ezt nekik” – írja Jan-Werner Mueller a Guardian honlapján.
