Miután a NATO-országok vezetői elfogadták azt a stratégiai koncepciót, amelyhez a következő tíz évben igazodik a szervezet, a kormány újra tárgyal a magyar forgószárnyasok korszerűsítéséről, amelyet közösen finanszírozna több ország.
Többéves terv valósulhat meg
A Magyar Honvédségnek szüksége is lenne a felújításra, mert ezeddig nehéz feladatnak bizonyult. Bár közel egymilliárd forintért már modernizáltak két Mi-17-est, a Solar Kft. közvetítésével az oroszok, ezek kezdenek kifutni az üzemidejükből.
A repülőgépüzletekben rendre nyertes cég vezetője egykor egy cégben tevékenykedett Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök anyósának testvérével, Apró Antallal, de állítja: ennek nincs köze a milliárdos megbízásaihoz.
A felújításról brit-francia kezdeményezésre már 2008-ban elindult egy tárgyalási folyamat, de ezt Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter és a szaktárca akkori vezetése felfüggesztette, mert nem voltak képesek dűlőre jutni egyes részkérdésekben.
Most kiderült: további két magyar Mi-17-es helikoptert végre felújítanak azért, hogy 2012-ben segítsék az
afganisztáni műveleteket. Ezt annak az új stratégiai tervnek a keretében teszik, amely “nem csupán elvek és célok gyűjteménye, hanem cselekvési terv”, ahogy azt Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára megfogalmazta.
Történelmi pillanatokat élünk
Rasmussen történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy megszületett egy új dokumentum – avagy “küldetésnyilatkozat” -, ami kijelöli, miként gondoskodhat a szövetség a biztonságról a világ megváltozott körülményei között, hogyan lehet korszerűsíteni a védelmi tevékenységet a XXI. században.
Marad a nukleáris szövetség
A dokumentumban kiemelt helyen szerepel az atomfegyverektől mentes világ és az európai NATO-országok védelmi rendszerének megteremtése ballisztikus rakéták esetleges támadása ellen.
“Tevékeny módon fogjuk keresni a rakétavédelmi együttműködést Oroszországgal és más euroatlanti partnerekkel” – olvasható a stratégiai koncepcióban. Rasmussen ennek kapcsán azt is megjegyezte: amíg vannak atomfegyverek a világban, addig a NATO-nak is “nukleáris szövetségnek” kell maradnia.
Orbán is igent mond
Orbán Viktor magyar miniszterelnök minderre pénteken reagált, amikor támogatásáról biztosította a NATO új koncepcióját. Kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán számára a térség stabilitása érdekében biztosítani kell az európai perspektívát.
Elmondta azt is, hogy Magyarország – az Európai Unió soros elnökeként – mindent meg fog tenni a NATO és az EU közötti politikai kapcsolatok javítása érdekében.
Afganisztán a téma
A portugál fővárosban zajló csúcs folytatódik; mai fő témája Afganisztán és ezért Hamid Karzai elnök is találkozik a vezetőkkel, akik a háború lezárását sürgetik. A jelenlegi tervek szerint a NATO 2014-ig átadná az ország katonai ellenőrzését az afgán kormányerőknek, de több vezető is kételkedik abban, hogy ez sikerülni fog.
Az afgánok nem tudnak semmiről
Közben különös felmérést közölt az ICOS nemzetközi szervezet, amelyből kiderült, hogy a háború által leginkább sújtott két dél-afganisztáni tartomány lakóinak többsége nem hallott a 2001 szeptember 11-ei támadásokról, amely az Egyesült Államok inváziójának közvetlen oka volt. Helmand és Kandahar múlt hónapban megkérdezett 1000 lakosa közül 92 százalék mondta azt, hogy nem tud a több mint kilenc évvel ezelőtti eseményekről.
“Meg kell magyaráznunk az afgán népnek, hogy miért vagyunk itt, ugyanakkor meg kell mutatnunk és meg kell győznünk őket, hogy a jövő jobb velünk, mint a tálibokkal” – mondta az ICOS elnöke, Norine MacDonald.
A kutatás szerint a dél-afganisztániak 40 százaléka hiszi azt, hogy a külföldiek azért vannak az országban, hogy elpusztítsák az iszlámot, vagy elfoglalják, elpusztítsák Afganisztánt. 61 százalék pedig kételkedik abban, hogy az afgán erők egyedül is biztosítani tudják majd a biztonságot, 81 százalékuk pedig úgy véli, az al-Kaida visszatérhet, és a Nyugat elleni támadásokhoz használhatja majd Afganisztánt.
