A kormány egy hete nyújtotta be az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatát. A közpénzek elköltéséről való döntés az év egyik legfontosabb eseménye: a költségvetés számai a kormányok tényleges politikájáról többet mondanak, mint száz politikusi beszéd – véli a jogász. Az államháztartás terjedelme szinte felfoghatatlanul óriási, az előterjesztésben szereplő számok a hétköznapi ész számára csillagászatiak: jövőre az állam teljes kiadása 16 996 milliárd forint lesz. A kormány tervei szerint tovább csökken az újraelosztás mértéke, de a közhatalom így is az éves bruttó hazai termék 36 százalékát, tehát minden harmadik forint jövedelmet elvon az adóival.
Világos preferenciák
A jövő évi államháztartás kiadási oldala kevés látványos újdonságot mutat. Nincsenek hangzatos reformlépések, marad a báziselvű tervezés, egy-egy tételsoron csak néhány tízmilliárd forint mozog az elmúlt évekhez képest. Mégis világosak az új hatalom preferenciái, amelyek együtt már jókora változásokat jelentenek. Orbán Viktor régóta a saját osztályát: a feltörekvő sokgyerekes családokat és a hazai vállalkozókat tartja az igazi nemzetfenntartó erőnek. Egész politikájának sarokpontja a felső-középrétegek erőteljes állami támogatása. Rajtuk keresztül képzeli az ország egészének felemelését. A miniszterelnök reméli, hogy a most adott indítólökéssel a megtámogatott csoportok hamarosan olyan lendületet adnak az egész magyar gazdaságnak, amilyet ő adott a hazai politikának.
Árnyékos területek
A konszolidált kiadások között 12 százalékkal több jut jövőre a rendőrségnek, 58 százalékkal bővül a hitéleti tevékenységek állami támogatása, érezhetően gyarapszik számos sporttevékenység költségvetése. Ám másra már nem igen jut érdemi többletpénz. Három évvel ezelőtt a nyugdíjasok 3 százalékos gazdasági növekedés és 3,5 százalékos infláció mellett közel ötszázalékos nyugdíjemelést kaptak volna, most 3,8 százalékos a javasolt emelés. Változatlan marad a családi pótlék, de általában is csökken a különböző segélyek reálértéke. Összegszerűen ugyan gyarapodnak az oktatás, az egészségügy, a nyugdíjrendszer pénzei, ám minden látványosabb reformlépés nélkül is csökken az állam jóléti kiadásainak részesedése a bruttó hazai termékből 1,22 százalék ponttal, mindösszesen 347 milliárd forinttal.
Magyar vállalkozói ideológia
A váltig reformszólamok lázában égő, ám ténylegesen keveset cselekvő baloldali kormányokhoz képest Orbán Viktor egészen másként hirdeti meg a maga forradalmát. Szótárából hiányzik a megszorítás kifejezés, ám ettől még az új kormány bőven él a közvetett megszorítások eszközével. A Fidesz első költségvetése mégis valóságos irányváltást ígér – mondta Tölgyessy Péter. A változások alapja a magyar vállalkozói ideológia, amely szerint: a feltörekvő rétegek viszik a vállukon az országot, ha az állam radikálisan visszavágná adóikat, megszabadítaná a hazát a külföldiek túlerejétől, hamarosan előbbre lennénk. Ezen világlátás alapján a nagyszabású adócsökkentéshez nem kell nagyon más, mint az egyébként is „dologtalan” közalkalmazottak megszorongatása, valamint a munka világából kimaradó „ingyenélőknek” jutó jóléti kiadások visszavétele, továbbá az úgymond „nem termelő” ágazatokban tevékenykedő külföldi cégek megsarcolása. A vállalkozói ideológia csak korlátozottan hajlandó eltartani a különböző közintézményeket.
Kockázatos irányváltás
Az új gazdaságpolitika lényegének egyelőre hatalmas a választói támogatása: Orbán Viktor az emberek régi vágyait szólaltatja meg. Az elmúlt húsz esztendő miniszterelnökei jobbára az elitek igazságáról kívánták meggyőzni az országot, most viszont Orbán Viktor a nép reményeit mondja a szemébe a régi eliteknek. Már jó ideje nem vezérelte a hazai gazdaságpolitikát ilyen mértékig a hideg közgazdasági számítás helyett a politikai konstrukció sodrása. A kérdés most leginkább az: a jelenlegi világgazdasági feltételek mellett lehetséges-e a korábbinál lényegesen magasabb növekedés nálunk – tette fel a kérdést a a rádió reggeli műsorában a jogász.
A nyugdíj-megtakarítások folyó költségvetési felhasználása nélkül jövőre valójában hatszázalékos lenne az államháztartási hiány. Kellő gazdasági növekedés hiányában, a különadók fenntartása nélkül három év múlva nehezen lesz finanszírozható a költségvetés. A hagyományos közgazdaságtan nem ígér túl sok jót az új gazdasági iránynak, de sok függ a világgazdaság jövőbeli növekedésétől is. A létező magyar kapitalizmus mindenképpen jelentős korrekciókra szorul, ám Orbán Viktor inkább sokban a fennálló antitézisét keresi. Választók tömegei akarják a váltást, a Fidesznek nemigen van más: csak előre. Néhány esztendő és mindannyian a saját bőrünkön tapasztalhatjuk majd, sikeres-e új közgazdaságtan – mondta Tölgyessy Péter.
