Dániel Péter ellen a vám- és pénzügyőrség közép-magyarországi regionális parancsnoksága tett feljelentést, mondván, az eset megbotránkozást keltett a jelen levőkben, továbbá a köznyugalmat jelentősen megzavarta.
Az ügyvéd a bíróság előtt elmondta: demagógnak, hazugnak tartja a nyilatkozatot és több ponton jogsértőnek is, mivel pártsemleges közintézményekben kellett azt kifüggeszteni. Külön szólt arról is, hogy a nyilatkozat több pontját is vitatja, ezért nyomta a bekeretezett üvegre a kaszinótojás maradékát, majd – mivel nem akarta, hogy az lepotyogjon és ezzel koszt csináljon – szétkente.
A bíróság alkotmánybírósági határozatokra hivatkozva kimondta: a történtek a véleménynyilvánítás határán belül értékelhetők. Ez csak akkor korlátozható, ha más alapjogot nem sért. A rongálással összefüggésben a bíróság kifejtette: az akkor valósulna meg, ha kár keletkezett volna. Kimutatható kiadás azonban nem keletkezett, a vám- és pénzügyőrség takarítónője ugyanis letakarította a bekeretezett nyilatkozatot.
Az ügyvéd a bíróság folyosóján újságíróknak azt mondta: nem ez volt az egyedüli eset, a Teve utcai rendőrpalotában, a Váci rendőrkapitányságon, a XIII. kerületi rendőrkapitányságon, valamint a Főpolgármesteri Hivatalban filctollal firkálta össze a nyilatkozatot, s azokban az esetekben nem indult ellene semmilyen eljárás. Mint mondta, ezekre a nyilatkozatokra vagy egy nagy nullát rajzolt, vagy egy “lekonyuló szájú arcot”, így érzékeltetve, hogy álláspontja szerint milyen szomorú, hogy kifüggesztik – ahogy fogalmazott – “ezt a marhaságot”. Dániel Péter arról is beszélt, büszke arra, amit tett és folytatni kívánja azt.
A “Legyen béke, szabadság és egyetértés” mottóval kezdődő politikai nyilatkozatot június 14-én fogadta el az Országgyűlés 260 igen, 66 nem szavazattal, 46 tartózkodás mellett. A dokumentummal az Országgyűlés azt
nyilvánította ki, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének megalapításáról döntöttek.
