A volt köztársasági elnök úgy vélekedett: az alkotmány rangját, legitimitását aláásta a különféle aktuálpolitikai célból táplált alkotmányellenes hangulat, holott a módosított alkotmány már nem a sztálini alkotmány, miközben ez a „tévtan” még ma is ott él az emberekben.
„Ha Magyarországnak volt nemzetközi tekintélye, akkor azt az alkotmánynak, az alkotmányos rendszer stabilitásának köszönhette” – szögezte le Sólyom László, aki az Alkotmánybíróság elnöki tisztét töltötte be, mielőtt köztársasági elnökké választották.
Az erkölccsel kapcsolatos olvasói kérdésre az exállamfő a könyvbemutatón kifejtette: eszméket kell képviselni, ez a gondolkodásmód „húzza a világot”, s mindezt hitelesen kell tenni, noha gyakorta a hitelességgel szokott baj lenni.
A beszédeit és a vele készült interjúkat tartalmazó kötetről Sólyom László elmondta: súlyt helyezett arra, hogy autentikus tanúja legyen annak az öt évnek, amikor az államfői tisztet töltötte be.
„Nehéz öt év” volt, mert (…) „rendkívüli izolációban” (…) és „ellenszélben dolgoztam a kormány és a sajtó részéről” – emlékezett vissza. Hozzátette: a környezetvédelem, és a határokon túli magyarok ügyén kívül államfői periódusában 1956 becsületéért és a rendszerváltás becsületéért kellett küzdenie. Ezeknek a témáknak külön fejezetet szentelt a kötetben. Az írások emellett foglalkoznak elnöki szerepének értelmezésével is. Beszédeit maga írta, nem volt beszédírója – avatta be hallgatóságát az államfői munka részleteibe. A kötetbe hatvannál több képet válogatott, amelyekhez szubjektív megjegyzéseket fűzött.
Az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítéséről Sólyom László a könyvbemutatón nem beszélt, és újságírói kérdésre sem nyilatkozott e témában az esemény előtt, csupán arra a közleményre hivatkozott, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnökkel folytatott megbeszélését követően hoztak nyilvánosságra.
