A vita tárgya az úgynevezett kiegészítő nyugdíjemelés, amelyet az idősek novemberben kapnak meg az egész évre visszamenőleg. A pénz évről évre azért jár, mert a kormány év elején ugyan megállapítja a nyugdíjemelés mértékét, de mindig alacsonyabb pénzromlással számol, mint amennyi az valójában lesz.
A magasabb infláció miatt a nyugdíjasok rosszabbul járnának, ezért a különbözetet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeptemberben megjelenő, első nyolchavi inflációs adatai alapján utólag fizetik ki nekik. Csakhogy az idén a kabinet úgy számolt: hiába volt 5,2 százalék az infláció augusztusban, az év végére a pénzromlás mértéke 4,7 százalékra csökken. Így a januári 4,1 százalékos emelést most nem 1,1, hanem csak 0,6 százalékkal kell erre az évre visszamenőleg megfejelni.
Nem lehet eligazodni azon, hogy ki hogyan akarja számolni az emelést – háborgott a Blikknek Mihalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke. Pedig a törvény egyértelmű: az emelést a KSH augusztusi inflációs adataiból kell kiszámolni, és nem abból, amit a kormány jósol. Van, akik szerint még több pénz járna.
A nyugdíjasok több gyógyszert fogyasztanak, jövedelmük nagyobb részét fordítják lakásfenntartásra, így az áremelkedések is jobban sújtják őket – mondta Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az éveknek országos nyugdíjasszövetség elnöke. Szerinte ezért további 0,3 százalékos emelés illetné meg őket: ez majd 3000 forint lenne csak az idei évre.
A fideszes Iván László, a nyugdíj- és idősügyi albizottság elnöke a Blikknek azt mondta: a korábbi adatok szerint járt volna a magasabb kiegészítés, ám a kormány előrejelzése szerint kisebb lesz a pénzromlás, így csak 0,6 százalékos, és nem magasabb emelés jár.
