Az LMP az alkotmányos válság megoldása érdekében vállalja, hogy ha a kormányoldal visszavonja a népszavazások és az Alkotmánybíróság jogkörét megnyirbáló javaslatokat, akkor újra részt vesznek az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában – írta a párt az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
A szövegben úgy fogalmaznak, hogy a Lehet Más a Politika üdvözli, hogy a szakszervezetekkel való egyeztetés után a Fidesz „visszakozik” a végkielégítések különadójának ügyében. Emlékeztetnek arra, hogy korábban az LMP is követelte, hogy a törvényi előírás alapján, alanyi jogon járó végkielégítésekre ne vonatkozzon semmilyen különadó.
Hangot adnak annak, hogy ezzel azonban nem oldódik meg minden alkotmányos probléma a különadó ügyében, ráadásul továbbra sem lenne lehetőség arra, hogy a különadó a korábbi évek valóban vérlázító végkielégítéseire is vonatkozzon.
Az LMP szerint „egy tapodtat sem lehet engedni a jogállamiságból, viszont sokkal messzebb kellene elmenni az erkölcstelen egyedi végkielégítések visszaszerzése ügyében”. Ezért arra kérik a kormányoldalt, hogy fontolja meg azt a korábban benyújtott módosító javaslatukat, amely a munka törvénykönyve módosításával, „jogállami módon teszi lehetővé”, hogy az állam a korábbi évekről is visszaperelje a jó erkölcsbe ütköző végkielégítéseket.
Mint írják, ezzel nem csak a különadó ügye, hanem ami ennél is fontosabb, az egész alkotmányos válság megoldódna, így ugyanis „nem lenne szükség az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálására”.
Még nem vettek részt az ülésen
Az MSZP és az LMP nem vett részt az alkotmány-előkészítő eseti bizottság csütörtöki ülésén. Salamon László (KDNP), a testület elnöke az ülés után az MTI-nek elmondta: az eseti bizottság a hármas munkacsoport anyagát tárgyalta meg, amely a kormányzati rendszerről és a hatalomgyakorlás formáiról szól. Közölte: az ülésen a kormányoldal és a Jobbik vett részt. Mint mondta, megtárgyalták a többségi anyagot, valamint az MSZP, az LMP és a Jobbik ehhez csatolt mellékletét is.
A részkoncepciókat illetően november 16-án hoz döntést a bizottság, azokat november 2-15. között tárgyalja meg, az összegző munkacsoportja november 30-ig alakítja ki az új alaptörvény koncepciójának egységes szövegét, amelyet az eseti bizottság december első felében vitat meg, majd az Országgyűlés elé terjeszt.
