Több energetikai társaság vizsgálja annak a lehetőségét, hogy peres úton lépjen fel az új közteher ellen, egyebek mellett azért, mert azt a kormányzat jogsértő módon visszamenőleges hatállyal rótta ki.
A különadó miatt szükséges áremeléshez hozzáadódik az energiaárak júliusi befagyasztása miatt eddig
keletkezett hozzávetőleg 15 százalék körüli gázáremelési nyomás – olvasható a lapban. Így mindent egybevetve már csaknem 20 százalékkal kellene emelni a háztartásoknak eladott gáz árát januárban ahhoz, hogy ne halmozódjon fel további több tízmilliárd forint vesztesége a gáztársaságoknak. A lap emlékeztet arra, hogy korábban a már felhalmozott 60 milliárd forint adósságot a fogyasztó fizeti meg a végfelhasználói árban.
A kormány a hatóságilag szabályozott szektorra is kiveti a többletadót. A kabinet megakadályozza az áremelést, és ezzel – miután növekednek az importárak és gyengélkedik a forint – veszteséget okoz a gázcégeknek, s ezzel párhuzamosan szorítja az adóprést is.
Az áramtarifákat – ugyancsak az extra adó miatt – megközelítőleg egy százalékkal kellene növelni. A távfűtési szektorban pedig minden tízszázalékos gázárnövekedés általában öt százalék körüli távhődíjemelést tesz szükségessé.
Az energiaszektor gondjait tovább tetézheti az, hogy a lakosság fizetőképességének csökkenése miatt az áramszektorban tízmilliárd forint körülire, a gázágazatban pedig mintegy 30 milliárd forintra duzzadt a szolgáltatók kintlévősége.
A Népszava úgy tudja, hogy továbbra is akadoznak azok a tárgyalások, amelyeket a Fidesz-kormány még nyáron kezdeményezett az energetikai vállalatokkal az új árképzési rendszer kialakításáról. A hónap közepére elkészülhet egy új ármegállapítási mechanizmust szabályozó törvénytervezet. A kabinet először augusztus végére, majd szeptember utolsó napjaira, legutóbb pedig október végére ígérte a megegyezés megkötését az ágazat képviselőivel.
