Belföld

Gyurcsányt vádolni sem veszélytelen

Nagy Imre óta Gyurcsány Ferenc lehet az első volt miniszterelnök a vádlottak padján. Budai Gyula miniszterelnöki megbízott szerint küszöbön áll a volt kormányfő büntetőjogi felelősségre vonása. A vád azonban visszaszállhat.

„Gyurcsány Ferenc legyen fegyenc!” hangzott a rigmus éveken át 2006 őszét követően. Most nem kizárt, hogy a volt miniszterelnök valóban vádlottá válhat és bíróság előtt kell felelnie a sukorói telekcserék ügyében. Budai Gyula miniszterelnöki megbízott szerint már küszöbön áll a volt kormányfő büntetőjogi felelősségre vonása.

Gyurcsány lehet Nagy Imre utódja

Ha az állami tulajdonú földterületek értékesítésének kivizsgálását végző miniszterelnöki megbízott lamentálása mégis eredménnyel jár, akkor büntetőjogi szempontból Nagy Imre után Gyurcsány Ferenc lehet az első magyar exminiszterelnök a vádlottak padján. Mint az a múlt héten kiderült, a sukoróiként elhíresült ingatlanpanama ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség szocialista politikusok mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta a Legfőbb Ügyészségnél. Schiffer András (LMP) feljelentése kifejezetten mentelmi joggal érintett személy büntetőjogi felelősségének kérdéskörével kapcsolatos. Budai Gyula azonnali kérdésére kedden a Tisztelt Ház előtt a legfőbb ügyész helyettese, Belovics Ervin nem cáfolta, hogy Gyurcsány Ferenc is gyanúsított lehet az ügyben.

Budai Gyula szerint küszöbön áll (Fotó: MTI)

Budai Gyula szerint küszöbön áll (Fotó: MTI)

A gyanúsítás alapja egy elfogott e-mail lehet, amelyet Tátrai Miklós, a vagyonkezelő akkori vezérigazgatója írt Winkler Gyula volt miniszterelnöki megbízottnak. “Gyula, csak úgy barátilag, legalább ti ne töröljétek fel velünk a padlót. Az ügyről mindent tudnak ma is a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozó urak. Átküldjem azt emlékeztetőt, amivel a miniszterelnök rendeli el a csereügyletet?” – ismertette a levél tartalmát Budai Gyula, megjegyezve, hogy Tátrai Miklós világosan leírja, a csereügyletet Gyurcsány Ferenc rendeli el, továbbá az e-mailből kiderül az is, hogy Bajnai Gordont nevezte meg a sukorói projekt kormányzati koordinátorának.

A sukoró-gate

A Pénzügyminisztérium 2009 februárjában koncessziós pályázatot írt ki játékkaszinó alapítására és működtetésére. Ugyancsak februárban adta hírül a Népszabadság, hogy King’s City néven másfél milliárd eurós, azaz több mint 400 milliárd forintos turisztikai beruházásra készül Sukorón egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport. A korábban állami tulajdonban lévő üres területhez Joav Blum befektető úgy jutott hozzá, hogy felajánlotta cserére a magyar államnak a Pest megyében található – összesen 183 hektáros – gyümölcsöseit.

A miniszterelnöki megbízott szerint a vád alapját jelentheti az is, hogy a sukorói kaszinóberuházást annak ellenére nyilvánították nemzetgazdasági szempontból kiemeltté, hogy a koncessziós szerződést csak hónapokkal később, 2009 októberében írta alá Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter, így Gyurcsány Ferenc tudta, hogy a kiemeltté nyilvánítással jogszabályt sért.

Gyurcsányt a kétharmad védhetné meg

A volt miniszterelnök jelenleg országgyűlési képviselő, ezért őt csupán mentelmi joga védi. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló, a Központi Nyomozó Ügyészségről érkezett kérést az indokolhatja, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény alapján az érintett politikus nem csupán a bűncselekmény megelőzését, leleplezését, bizonyítását szolgáló eljárásnak lesz a része, – ennek nem lenne akadálya a mentelmi jog – hanem konkrét büntetőeljárás indul ellene. Ebben az esetben a vádlottat is értesíteni kell a mentelmi joga felfüggesztése miatt benyújtott indítványról. Erről azonban egyelőre még sem Gyurcsány Ferenc, sem a Legfőbb Ügyészség nem közölt részleteket.

Mentelmi jog

Kétféle mentelmi jog létezik az országgyűlési képviselők számára. Az egyik örök időre szól és a képviselő munkája során végzett tevékenységét védi, hogy ne lehessen felelősségre vonni szavazata, felszólalása vagy megbízatása gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. A másik, az eljárási mentelmi jog feltételes és átmeneti és a büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekményekre vagy szabálysértésekre vonatkozik. A mentelmi jog célja, hogy a végrehajtó hatalomtól megvédje a törvényhozók alkotmányos függetlenségét.

A mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően a bíróság terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt az Országgyűlés elnöke haladéktalanul átadja megvizsgálásra az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának, és ezt az Országgyűlés következő ülésnapján bejelenti. A Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság a határozati javaslatát legkésőbb harminc napon belül terjeszti be az Országgyűléshez. Az Országgyűlés az ügyben vita nélkül határoz, de az érintett képviselő jogosult ismertetni álláspontját. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelenlévő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.(Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény, 5. § alapján)


Berlusconi vádlottként is miniszterelnök

A mentelmi jog az országgyűlési képviselőket a törvény előtti egyenlőség hatálya alól ideiglenesen felmenti, így alkotmányjogilag is kivételezett helyzetben vannak. Az elmúlt 20 évben több olyan alkalom is volt, amikor még köztörvényes ügyekkel kapcsolatos eljárás érdekében sem függesztette fel az Országgyűlés egyes képviselők mentelmi jogát. A legutóbbi általános országgyűlési választások alkalmával azonban többször is sor került a mentelmi jog felfüggesztésére a választáson induló képviselőjelöltek esetében. Ilyenkor viszont nem az Országgyűlés dönt, hanem az Országos Választási Bizottság.

Ilyen eset volt például Kolompár Orbán, az MCF Roma Összefogás egyéni jelöltjének ügye, aki ellen több bűncselekmény miatt is büntetőeljárás folyik. László Attila, a Jobbik Békés megyei területi listáján szerzett mandátumot, de mentelmi jogának felfüggesztését a Battonyai Városi Bíróság kérte az OVB-től, mert ellene feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel miatt szabálysértési eljárás volt folyamatban.

Kolláth György alkotmányjogász a FigyelőNetnek elmondta, egy volt miniszterelnököt semmiféle plusz jogi védelem nem illet meg. Sőt, amennyiben nem országgyűlési képviselő, a hivatalban lévő miniszterelnököt is ugyanolyan jogi felelősség terheli, mint bármely állampolgárt. Így járt például Silvio Berlusconi, olasz miniszterelnök, aki jelenleg is több vesztegetési ügy vádlottjaként vezeti olasz kormányt.

A vád visszaszállhat

Az alkotmányjogász ugyanakkor hozzátette, amennyiben a mentelmi jog felfüggesztését kérték a nyomozóhatóságok, akkor már feltétlenül tudniuk kell azt is, hogy mi a pontos vád az érintett képviselő ellen. Sőt, ebben az esetben a védő jelenléte is kötelező és a gyanúsítottat is értesíteni kell. Tehát ha valóban a mentelmi jog felfüggesztését kérik, akkor a jogorvoslat érdekében az érintettel is kötelesek közölni a vád részleteit.

Budai Gyulának minden bizonnyal megdönthetetlen bizonyítékok vannak a kezében, hiszen ellenkező esetben hamis vád bűncselekményével is meggyanúsíthatnák. Aki pedig hatóság előtt valaki mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, az elköveti a hamis vád bűncselekményét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik