L. Simon László, a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke a javaslat zárószavazása után sajtótájékoztatón kifejtette: az európai előírásoknak megfelelő, korszerű, minden médiaterületre kitérő keretjogszabály született.
Emlékeztetett, hogy a médiaalkotmány elfogadását hosszú vita előzte meg, hiszen nyáron két hónappal meghosszabbították a módosító javaslatok beterjesztésére rendelkezésre álló időt. Kitért arra, hogy az ellenzék több észrevételét figyelembe vették, egy részük visszaköszönt az általa benyújtott módosító javaslatokban.
Arra a kérdésre, hogy a Fidesz – húsz képviselőjének kivételével – miért nem támogatta Pálffy István módosító javaslatát, amelynek alapján a médiaszolgáltatások nem sérthetnék a házasság és a család intézményét, L. Simon László elmondta: egyetértenek a kereszténydemokrata politikus szándékával. Hozzátette: ő maga tartózkodó szavazatot adott le, mert úgy véli, Pálffy István javaslatának nem a médiaalkotmányban van a helye, arra a médiatörvény módosításakor, a részletszabályok kidolgozásakor kell visszatérni.
Arra a kérdésre, hogy a korábbi sajtótörvénnyel ellentétben a médiaalkotmány miért nem rendelkezik a pártok és más társadalmi szervezetek felvilágosítási kötelezettségéről, a fideszes politikus úgy felelt: nem érezték szükségét annak, hogy ezt az állami és önkormányzati szervek, intézmények, tisztségviselők, valamint az állami és önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében meglévő kötelezettséget a pártokra is kiterjesszék, de elképzelhetőnek tartja, hogy ilyen igény esetén később módosítsák a jogszabályt.
Kifejtette, hogy a pártok folyamatosan tájékoztatják a közvéleményt, ez lételemük. „Nem hiszem, hogy lenne olyan kellemetlen, kényelmetlen kérdés, amelyre valamilyen választ ne kapna a magyar sajtó. A kormánypártok legalábbis erre törekszenek” – ismertette.
