A fejlesztést európai uniós forrásokból finanszírozták a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. A 314,5 millió forintos költségvetésű fejlesztéshez 283 millió forintot az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaiból biztosítottak, a fennmaradó önrészt az állatkert állta. A felújított részlegeket pénteken adták át a látogatóknak.
Az összegzés kiemeli: a rekonstrukció keretében az állatkert két olyan kertrésze született újjá, amely történeti és gyűjteményes szempontból is jelentős értéket képvisel, ráadásul természetes élőhelyként is szolgál.
A rekonstrukció keretében a Nagy-tó víztömegét – elsősorban a meder mélyítésével – megnövelték, de átalakították a vízáramlási rendszert, a vízgépészetet és a szűrőrendszert is. A tóba érkező patakokkal kedvezően változtak a tó áramlási viszonyai és a korszerű, kétkörös vízforgatással jelentősen javult a víz minősége is. A meder új „agyagfeneket” kapott, amelynek érdekessége, hogy az igen jó minőségű agyag a Keleti pályaudvarnál zajló metróépítésből származik.
Újra működik a vízesés is, ez a tó vizének minőségét kedvezően befolyásolja. A tó partját a korábbinál sokkal természetesebb módon alakították ki: kizárólag honos fa- és cserjefajokat telepítettek, bemutatva a hazai vizes élőhelyekre jellemző természetes növénytársulások jellegzetes példányait. A változatos part menti növényzet búvó- és fészkelőhelyül szolgál az itt élő állatoknak, így különösen a tó nyugati partjánál a fákon fészkelő, félvad szürkegém- és kormoráncsapatoknak. Az új tó és partja halak, teknősök, pelikánok, ludak és récék számára nyúlt élőhelyet.
A Nagy-tó szomszédságában található Sziklakert rekonstrukciója során a sziklakerti jelleg erősítése volt a cél. A Sziklakert különböző részei a Budai-hegyekre jellemző egy-egy tipikus élőhelyet idéznek fel. A Sziklakert nyugati részén ürömi márgából és budakalászi édesvízi forrásmészkőből szél formálta sziklákra emlékeztető, látványos „kőtornyokat” építettek. Az építést megelőzően a területről az értékes, védett növényeket kimentették, és részben az Állatkert más részeire ültették át, részben később visszatelepítették őket. A területre a főváros környezetében is uralkodó, mészkedvelő növénytársulások jellemző fajait telepítették be.
