„A kormányzás nyilvánvalóan sokszereplős játék, amelynek része a többi játékos mozgatása, az azonban már kevésbé, hogy egyszerűen lesöpörjük őket az asztalról” – fogalmaz Gyulai Attila.
Kifejti azt is, hogy az Alkotmánybíróság egyike azoknak az intézményeknek, amelyek hatáskörét a rendszerváltás idején már eleve úgy határozták meg, hogy erőteljes ellensúlyként érvényesülhessenek. Ennek megfelelően, aktív kormányzó tényező volt az 1995-ös Bokros-csomag idején, amikor a Horn-kormánynak kétharmados többsége volt, majd 2006 és 2010 között. „A Kormány sokszor valóban gyengébbnek bizonyult az Alkotmánybíróságnál, és ennek az ellensúlyozását tette világossá most a Fidesz” – véli az elemző.
Úgy látja, a kormány számára csak ürügy a 98 százalékos különadó. Így és most változtatni az Alkotmánybíróság hatáskörén, sokkal inkább szól az olyan további intézkedésekről, mint a válságadó vagy a magánnyugdíj-befizetések átirányítása.
„A kormány ahhoz keres kapaszkodókat, hogy a hiány teljesítéséhez szükséges intézkedések végigvihetőek legyenek, hogy legyen kellő mozgástere a beavatkozásra. A kormányzás szerepének és mozgásterének megerősítése tehát lehet cél demokratikus körülmények között is, kérdés, hogy ami most történik, az valójában bővíti vagy szűkíti a Kormány lehetőségeit” – fejti ki Gyulai az elemző cég honlapján.
„Az elmúlt hónapokat követően a Fidesz most került a legközelebb ahhoz, hogy a maximális kontroll tudatában leginkább elveszítse az irányítást a kormány lépései és a választói megítélés kapcsolata felett” – véli.
„Világos, hogy a Fidesz szerint „a választók új rendszert alapítottak”, de talán mégsem ezzel az intézkedéssel kellene bemutatni és elmagyarázni nekik. Gyurcsány Ferenc kormánya 2006-ban – többek között – ott követett el hibát, hogy nem tudott semmit sem tenni a megszorítások és a reformok összekeveredése ellen. Orbán Viktor kormánya pedig mintha hasonló helyzetben lenne a területfoglalás és a rendszeralapítás viszonyával kapcsolatban. Tanulságos lesz, hogy ebben mi történik, míg eljutunk az új alkotmány elfogadásáig. Az új rendszer létrehozása ugyanis az odavezető folyamat megítéléséről is szól” – összegez az elemző.
