2009 volt az első olyan év, amikor a szülő nők között többen voltak a 30 évesnél idősebbek, mint a fiatalabbak. “Húsz éve a nők nagy része 30 éves korára már megszülte az összes gyermekét, ma sokan ekkor kezdenek el komolyabban foglalkozni a gyermekvállalás gondolatával” – mondta ennek kapcsán Kamarás Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal demográfusa.
Bár a halasztás egész Európára jellemző, Magyarországnak, Lengyelországnak, Szlovákiának és Romániának komolyabban kell vennie a jelenséget, hiszen ezekben az országokban a legalacsonyabb a termékenység az unióban. Ezt bizonyítja, hogy egy nő átlagosan 1,3 gyereket vállal, szemben Írországgal, Franciaországgal vagy az Egyesült Királysággal, ahol kettőt.
“A nők nem akarnak kevesebb gyereket vállalni, mint tíz éve, de a húszas években elhalasztott gyerekeket nem minden esetben sikerül megszülni később. Ezért nő az akaratlan gyermektelenség, és ezért veszíti el lassan a hegemóniáját a kétgyerekes családmodell hazánkban” – figyelmeztet Kamarás Ferenc.
Ami a jövőt illeti, a következő tíz évben 20 százalékkal csökken a 20-29 éves és közel ugyanennyivel a 30-39 éves nők, vagyis a szülőképes korban lévők aránya. “Ez azt jelenti, hogy 2020-ig 250 ezerrel kevesebb szülőképes nő lesz az országban” – tette hozzá.
Az okokat sorolva a lap azt írja: a nők tovább járnak iskolába, később költöznek el a szülői házból, később találják meg azt a férfit, akivel családot alapítanának, bizonytalannak érzik munkaerő-piaci és anyagi helyzetüket, keveslik a bölcsődei, óvodai férőhelyeket, és félnek a háztartás, a gyermeknevelés, a munkavállalás terheitől. A szakember szerint azzal is számolni kell, hogy egyre többen vállalkoznak gyerekszülésre 40 év felett, ami komoly kihívás elé állítja az egészségügyben dolgozóka.
