Az Ab szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak.
Ugyanakkor a testület hangsúlyozta azt is, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben az Alkotmányból eredő lehetőség, amellyel – a most vizsgált különadótól eltérő módon – élhet a törvényhozó.
A testület egyhangúlag hozta meg döntését, amelyhez négy alkotmánybíró – Bihari Mihály, Kiss László, Lenkovics Barnabás és Stumpf István – párhuzamos indokolást csatolt, azaz a határozat rendelkező részével egyetértett, ám a többségi véleménytől eltérő érvrendszerrel támasztotta alá.
Egyhangú döntés született (Fotó:MTI)
A Fidesz újra benyújtja
A döntés után Fidesz parlamenti frakcióvezetője bejelentette, hogy kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság hatásköréből.
A 98 százalékos különadóról szóló törvényt, amelyet az Alkotmánybíróság kedden megsemmisített, változatlan tartalommal javasolja újra elfogadni a parlamentnek.
MSZP: eddig, és ne tovább!
Az MSZP szerint a testület határozata megálljt parancsolt a Fidesz diktatórikus hajlamának. Török Zsolt, a párt szóvivője a Figyelőnetnek azt mondta, hogy nem lehet törvényt alkotni visszamenőleges hatállyal, még a Fidesznek sem. A politikus úgy vélte, hogy az Alkotmánybíróság a döntéssel rákoppintott a Fidesz orrára.
Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója úgy fogalmazott, hogy
az Alkotmánybíróságnak a 98 százalékos különadót megsemmisítő döntésével a “fülkeforradalom” elszenvedte első vereségét.
LMP: a jogbiztonságot sértették a kormány lépései
Az LMP frakcióvezetője szerint a kormány lépései sem a tulajdonvédelem alkotmányos kritériumainak sem a jogbiztonság követelményeinek nem feleltek meg
Schiffer András a döntés után azt mondta, hogy már a javaslat beterjesztésekor felhívták a kormány figyelmét, hogy tartózkodjon a jogbiztonságot és az állampolgári bizalmat kikezdő döntésektől, mert ezek nem teszik tervezhetővé az állampolgárok számára a gyarapodást.
A Jobbik sajnálja
A Jobbik sajnálja, hogy a formális jog az emberek igazságérzetével és a gazdasági szükségszerűséggel is szembekerült. Volner János az MTI-nek úgy vélte, a kormánynak számos módja van annak, hogy meg lehessen oldani ezt a kérdést. Ha lesz hasonló javaslat, akkor annak vizsgálnák a tartalmát, de alapvetően egyetértenek ezzel az iránnyal- mondta a jobbikos politikus.
Új törvény készülhet
Az általunk megkérdezett alkotmányjogászt nem lepte meg a testület döntése. Szerinte a törvény több pontban is kifogásolható volt.
Lövétei István úgy vélte, a testület voltaképpen azt mondta ki, hogy a most megsemmisített törvény ugyan alkotmányellenes, de ha a szabályozáson változtatnak, akkor elvileg lehet alkalmazni a jogszabályt.
Ez akár azt is jelentheti, hogy rohamtempóban újabb tervezetet készít a kormány, amit heteken belül elfogadhatnak. A Fidesz délután értékeli az Alkotmánybíróság döntését.
MSZOSZ: a kormány elkerülhette volna a blamázst
Egy félórás egyeztetéssel elkerülhette volna a kormány ezt a “blamázst” – reagált az OÉT munkavállalói oldalának soros elnöke, Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az MTI-nek hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek mindig is bírálták a jó erkölcsbe ütköző kifizetéseket, ezért szívesen egyeztettek volna a kormánnyal ennek megakadályozásáról. A szabályozás azonban nem vonatkozhat a jogosan, tisztességesen megszerzett juttatások megsarcolására is.
Kétmilliárd bevételt remélt az állam
A végkielégítésekre vonatkozó különadót az állami szférában bevezetett kétmilliós bérplafonnal, a szabad párlatfőzéssel, a bankok válságadójával és a társasági adó csökkentésével egy csomagban fogadta el az országgyűlés július 22-én.
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló javaslatra a Fidesz mellett a Jobbik is igent mondott, az LMP nemmel voksolt, a szocialisták pedig kihagyták a szavazást.
A döntés után már a Parlament folyosóján arról beszéltek az ellenzéki politikusok, hogy a törvény különadóra vonatkozó része több sebből vérzik. Alkotmányellenes például azért, mert a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy azoknak is kell 98 százalékos adót fizetniük, akik még a törvény életbelépése előtt váltak el valamelyik költségvetési intézménytől.
Az október 1-jén hatályba lépett jogszabály szerint annak, aki már megkapta az adó alá vont pénzt, október 31-ig be kell fizetnie a 98 százalékos különadót. Aki a határidőt követően jogosult végkielégítésre, attól a munkáltató (a kifizető) a különadót automatikusan levonja.
A kormányszóvivő még a szavazás előtt arról beszélt, hogy azért van szükség a különadóra, mert jó erkölcsbe ütközik, ha valaki egy állami cégtől több tízmilliós végkielégítéssel távozik.
Nagy Anna a nyár elején azt is mondta, hogy a kormányváltás időpontjáig, vagyis az idei év első öt hónapjában csak végkielégítésre több mint egymilliárd forintot fizettek ki. Az állam a mostani intézkedésekkel pedig legalább kétmilliárd forint megtakarítást remél.
A döntés után 90 indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz. Magánszemélyek, civilek és érdekvédők is kifogásolták a jogszabályt.
