Két témát tárgyalt meg keddi ülésén a Salamon László vezette választójogi reformmal foglalkozó parlamenti albizottság: folytatta a választási rendszerről szóló vitát és megtárgyalta a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének ügyét.
Lamperth Mónika megerősítette, hogy pártja az arányos választási rendszer mellett áll ki. Emlékeztetett, hogy ennek jegyében nyújtották be korábban a parlament elé az egyfordulós, listás választási rendszerről szóló törvényjavaslatukat.
Úgy vélekedett: húsz évvel a rendszerváltás után érdemes megváltoztatni a választójogi törvényt, hogy az jól és precízen tükrözze a választópolgárok akaratát. Hozzátette: a jelenlegi választási rendszer aránytalan, a kormányozhatóság érdekében szándékosan torzít.
Gyüre Csaba, a Jobbik képviseletében megismételte, hogy a vegyes rendszert támogatják, azzal, hogy szükség lenne annak arányosítására. Ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy frakciója módosító indítványt nyújtott be a Fidesz-KDNP májusban az Országgyűlés elé terjesztett választójogi törvényjavaslatához.
Elmondta: ebben a Jobbik választójogot adna a határon túli magyaroknak, ami egybevág a kormánypártok politikájával.
Gyüre Csaba szólt arról is, hogy módosító indítványuk 26 fővel, a határon túli magyarok delegáltjaival emelné a parlament létszámát, ezzel arányosabb lenne a Fidesz-KDNP által preferált vegyes rendszer.
A javaslatot ismertetve elmondta: a határon túli magyar állampolgárok minden esetben választók lennének, ha pedig legalább 5 éve életvitelszerűen Magyarországon laknak, tartózkodnak, akkor lennének választhatók is egyben. Hozzátette: a választójog gyakorolásának előfeltétele, ha az erről szóló értesítésre válaszul a választópolgár jelzi a szavazáson történő részvételi szándékát. Ezek a választópolgárok csak a pártok országos listáira szavazhatnának, ezért a 26 fő az e listákon szerezhető mandátumok számát növelné.
Salamon László erre válaszul jelezte, a bizottság felveszi a témái közé a határon túli magyarok választójogának kérdéséit is.
A Magyarországon elő nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéről szólva a fideszes Horváth Csaba azt az elvet kívánta rögzíteni, hogy a készülő törvényjavaslat segítse az alkotmányban rögzített 13 mandátumból a lehető legtöbb kiosztását.
Gyüre Csaba annyit tett ehhez hozzá, hogy a Jobbik korábban a kisebbségek képviseletének megoldását a második kamarában látta, de mivel a kormánypártok korábbi nyilatkozati szerint ez nem fér bele a koncepcióba, ettől elálltak. Leszögezte: fontosnak tartja a Jobbik is a kérdés rendezését.
Lamperth Mónika azt mondta: a kérdés nem szerepel az MSZP koncepciójában, de nem zárkóznak el annak megoldásától. Szerinte az országos listás irányba kellene ez ügyben elmozdulni.
Salamon László emlékeztetett, hogy az alkotmányt előkészítő eseti bizottságban két változat is felmerült: egy vagy kétkamarás legyen a parlament a jövőben, utóbbi esetében a második kamarában kell megoldani a kisebbségek képviseletét.
Az egykamarás rendszerre megoldást kínálhat, és kiinduló pontot jelenthet a Fidesz-KDNP választójogi törvénytervezete, amely szerint a kisebbségi szervezetek – ha tudtak megfelelő számú egyéni jelöltet és területi listát állítani -, akkor országos listát állíthatnak.
Salamon László szerint azonban le lehetne egyszerűsíteni a kormánypárti javaslatot azzal, hogy minden kisebbségi önkormányzat állíthasson országos listát.
Felhívta a figyelmet, hogy a választójog egyenlősége elve mentén nem lehetne harmadik szavazat, azaz továbbra is csak egyéni jelöltre és – párt vagy kisebbségi – listára lehetne szavazni.
