Magasabb járandóságra számíthatnak jövőre az állami nyugdíjrendszerből nyugdíjba vonulók, mint azok, akik korábban magánnyugdíj-pénztári tagok voltak – mondta Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló összevont általános és részletes parlamenti vitában. A kormánypárti politikus úgy fogalmazott, hogy a magánnyugdíjpénztárak megítélésénél elsősorban a leendő nyugdíj nagyságát kell szem előtt tartani és nem azt a “virtuális” összeget, amely a pénztártagok számláján felhalmozódott.
A magánnyugdíjpénztárak ellen szólva kiemelte továbbá, hogy a pénztártagoknak az elmúlt években azért kellett magasabb adót fizetniük, hogy azt az intézmények menedzsmentje zsebre tehesse. Kiemelte: a Selmeczi Gabriella által benyújtott javaslat lényege az, hogy az emberek visszaszerezzék a magánnyugdíj-pénztári tagságról való választás szabadságát.
Az MSZP képviselői a javaslat vitája közben kivonultak az Országgyűlés ülésterméből, és tiltakozásul a zárószavazástól is távol maradnak. Tóbiás József felszólalásában azt mondta: a szocialisták nem asszisztálnak a magán-nyugdíjpénztári tagok jövőjének feléléséhez, befizetéseik “einstandolásához”. Feltette a kérdést: a kormány miért nem árulja el, hogy miképpen fizeti vissza a 14 hónapra elvont befizetéseket?
“Nem kívánunk részt venni ebben a színjátékban, nem leszünk a bűntársaik” – mondta a politikus, majd frakciótársaival együtt kivonult az ülésteremből. Előzőleg az MSZP több képviselője felszólalt a vitában, tiltakozva a magánnyugdíj-pénztári befizetések átmeneti elvonása ellen, illetve a javaslat visszavonására felszólítva a kormánypártokat.
Rozgonyi Ernő, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy a fejlett országok nem ismerik a kötelező magán-nyugdíjpénztárnak a fogalmát. Szavai szerint ez ugyanis egy “pénzszivattyú”, mert a tb-alapból kivont pénzt az államnak állandóan pótolnia kell a társadalombiztosítási alapokban. Mint mondta, ha nem lett volna kötelező magán-nyugdíjbiztosítás, akkor az állam adóssága körülbelül 9-10 százalékkal lett volna kevesebb.
Leszögezte, miután a rendszer veszteségeket okoz a költségvetésnek, ezért az egész országnak jobb lenne, ha megszüntetetnék azt. Kijelentette: habár vannak fenntartásaik, de megszavazzák a törvényt, viszont kérte, hogy vegyék figyelembe a módosító javaslataikat.
Az LMP szerint a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat mindössze arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet a kormány azon indítványáról, amely a magán-nyugdíjpénztári tagok 14 hónapnyi befizetését “einstandolja”. Scheiring Gábor, a párt vezérszónoka arról beszélt: a kormány úgy venné el az emberek pénzét, hogy nem mondja meg, mi lesz annak a sorsa.
“Gengsztertempó” – minősítette a kormánypártok magatartását a politikus, indoklásul hozzáfűzve: a kormány igazságtalan adóreformja lyukat üt a költségvetésén, ennek betömésére “einstandolják” a pénztártagok megtakarítását, majd kijelentik, hogy megvédik az emberek befizetéseit.