Mint beszámoltunk róla, Gulyás Gergely, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának fideszes alelnöke tegnap azt mondta, vélhetően kiveszik az alkotmányból azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti. Salamon László, a bizottság KDNP-s elnöke a keddi Magyar Nemzetben a kétkamarás parlament bevezetésének lehetőségéről beszélt, amelynek lehetséges tagjai közé sorolta a határon túliak képviselőit.
Gulyás Gergely az Indexnek azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy a határon túliak 6-8 külön mandátum sorsáról dönthetnek, de a kérdés még nem tisztázott a kormánypártban. A hírportál azt írja, azokban az európai országokban, ahol szavazhatnak a határon túliak, ott általában listára voksolhatnak.
Szabó Erika területi államigazgatásért felelős államtitkár szerdán a parlamentben azt mondta, nehéz jogi, szakmai kérdésről van szó, míg Nagy Anna kormányszóvivő a Kossuth Rádiónak úgy reagált, majd megvizsgálják a javaslatokat. Egyelőre tehát nincs egységes kormányzati álláspont, az igazságügyi tárca az alkotmány-előkészítő bizottságtól várja, hogy kidolgozza a javaslat hátterét.
A pártok közül az LMP már jelezte, hogy ellenzi a lépést, az MSZP még nem reagált, míg a Jobbik a parlamentben üdvözölte az elképzeléseket.
Juhász Attila, a Political Capital elemzője a HVG-nek arról beszélt, hogy a határon túli magyarok pártpreferenciájáról nem áll rendelkezésre nyilvános felmérés, így sötétben tapogatóznak abban a témában, hogy vajon a Fidesznek kedvezhet-e a lépés. Hozzátette, a szavazati jog kiterjesztésének vannak kockázatai is a kormánypárt számára, a Jobbik bizonyos területeken komoly versenytársuk lehetne.
Az elemző szerint az eddigi megnyilatkozásokból arra lehet következtetni, hogy a Fideszen belül „sem dőlt el még semmi”, egyelőre inkább csak „ötletelnek”.
AJÁNLOTT LINK:
Választójogot kaphatnak a határon túli magyarok (Hír24)
