Az ÁSZ vizsgálati tájékoztatója megállapította: a beruházás túllépte a tervezett költség- és időkereteket és nem is lehetett megállapítani, hogy mikor fejeződik be a kivitelezés és mennyibe fog kerülni.
A megvalósítás időszaka alatt a finanszírozás biztosított volt, az állam 2010 első negyedévéig 189 milliárdot fizetett ki és a teljes, beruházási bank által biztosított hitelkeretet lehívta. A fővárosi önkormányzat 2009-ig közel 15 milliárd hitelt vett fel az Európai Beruházási Bank által biztosított keretből, ami a teljes összeg 47 százaléka.
Az ÁSZ jelentésében megállapította, hogy a beruházás összköltsége a műszaki tartalmával összevetve reálisnak tekinthető. Nemzetközi összehasonlításban azt írják, hogy az első szakasz egy kilométerre eső költsége alapján a párizsi után a budapesti metró a legdrágább Európában: csak az alagútépítést tekintve a középmezőnybe tartozik. Ugyanakkor a járművek tekintetében az ÁSZ szerint fajlagosan alacsony költségek jellemzik a beruházást.
A tanácsadók igénybevétele a költségek több mint 10 százalékát teszi ki, 2010 áprilisáig szakértői, tanácsadói tevékenységre 20 milliárd forintot fizettek ki az ÁSZ jelentése szerint, de több szervezetnél párhuzamosan is végeztek külső szakértői tevékenységet nettó 540 millió forintért. Ezek nem eredményezték a beruházás pénzügyi forrásainak hatékony felhasználását – mutatott rá a számvevőszék. Ugyanígy nem költséghatékony a szervezeti struktúra és a döntési mechanizmus sem – tették hozzá.
A szerződésstratégiát (nincs generálkivitelező) az ÁSZ szakszerűtlennek minősítette, mert nem volt összhangban a projekt sajátosságaival.
A vonalalagút építésével kapcsolatban a számvevőszék azt állapította meg, hogy a beruházó annak tudatában kötött szerződést a Bamcoval, hogy nem állt módjában a szerződéses kötelezettségeit teljesíteni. Emiatt 17,4 millió eurót kellett kifizetni, ezzel kapcsolatban pedig felelősség terheli a fővárosi önkormányzatot és a BKV-t is. A fővárost terheli ezen túl minden olyan kötbérfizetési kötelezettség is, amely abból fakad, hogy a beruházó megváltoztatta a szerződéses feltételeket.
A járműbeszerzéssel kapcsolatban az ÁSZ úgy foglalt állást, hogy a 2-es és 4-es metróvonalra szánt szerelvények egy szerződésben való kezelése nem bizonyult előnyös döntésnek, az elvárt árelőny nem mutatható ki.
Ezek miatt az Állami Számvevőszék azt javasolja a kormánynak, hogy kezdeményezze a finanszírozási szerződés módosítását, illetve kiegészítését, Budapest főpolgármesterének pedig azt, hogy a BKV-val vizsgáltassa felül a kivitelezői szerződéses feltételeket és haladéktalanul bízzon meg független ellenőrző mérnököt. Ennek hiányában ugyanis nem biztosított a független műszaki ellenőrzés.
AJÁNLOTT LINK:
A főváros visszalőtt az ÁSZ-ra (Hír24)
