A lap emlékeztet: a két fél között a tárgyalások szeptember 17-én kezdődtek, akkor a Bankszövetség Erdei Tamás elnök vezette küldöttsége megállapodott néhány alapelvről a fideszes képviselőkkel.
A hitelt fizetni kell
Ezek szerint aki hitelt vett fel, annak vissza kell fizetnie azt, a megoldási javaslatok nem veszélyeztethetik a hitelezést, nem rendíthetik meg a jelzálog-hitelezés gyakorlatát, és nem lehet a kockázatokat egyoldalúan az egyik félre hárítani.
Elhúzódnak a tárgyalások
A második fordulót szeptember 24-én tartották és a lapnak nyilatkozó források szerint az egyeztetési folyamat szerencsés esetben a jövő hét végén fejeződhet be.
Kósa Lajos és Rogán Antal szeptember elején közölt nyolcpontos javaslatcsomagja megtiltaná az ügyfelek számára hátrányos, egyoldalú szerződésmódosításokat és kamatemeléseket, előírná a középárfolyam alkalmazását és az ingyenes előtörlesztés lehetőségét. Az adós kérelmére öt évvel automatikusan meghosszabbítható lenne a futamidő, az ügyféltől az aktuális piaci értéknél többet nem követelhetnének a bankok, és fizetésképtelenségnél nem kérhetnének büntetőkamatokat és más extra díjakat.
Erdei Tamás akkor elfogadhatatlannak nevezte a csomagot, Nyers Rezső, a bankszövetség főtitkára pedig úgy fogalmazott, hogy a válság magyarországi elhúzódását, a bankadót és a fideszes képviselők nyolc pontját együttesen a hazai bankrendszer már nem tudná sérülés nélkül elviselni.
100 milliárd megy az államkasszába
Azt már lehet tudni, hogy a nyáron bevezetett bankadó első részletének fizetési határideje szeptember 30., amikor a bankok, biztosítók és egyéb pénzügyi vállalkozások összesen 90-100 milliárd forintot utalnak át az államkasszának, a második részlet december 10-ig esedékes, a szintén csütörtökig elkészítendő bevallásban azonban már az egész éves összeget meg kell jelölni – írta a Világgazdaság.
Több dilemma merül föl
Azt, hogy az egyes érintettek pontosan milyen alapon hány százalékot kötelesek leróni az idén, a törvény világosan rögzíti, ennek ellenére a lap szerint egy nappal a fizetés előtt is vannak még dilemmák. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője azt mondta: nem világos többek között, hogy a kamateredmény vagy a kamatkülönbözet képezi-e az adó alapját. Míg a kamateredménybe csak a szűk értelemben vett kamattételek számítanak bele, a kamatkülönbözetet egyéb, úgynevezett kamatjellegű bevételek is befolyásolják, és van olyan cég, ahol ez az „apró” eltérés 600 millió forintot jelent.
További kérdés, hogy a számvitelben hogyan kell megjeleníteni a bankadót. A jogszabály e tekintetben egy támpontot ad, mégpedig azt, hogy a különadót az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni – mondta a Világgazdaságnak Molnár Gábor, a Deloitte Kft. számviteli tanácsadó üzletágának szenior menedzsere. Mivel a jogszabály nem nevesíti pontosan az eredménykimutatás sorát, ezért a számviteli törvény szerinti egyéb ráfordítások között kell elszámolni.
A szakember szerint kérdéses az is, hogy a szokásos negyedéves beszámolókban miként kell megjeleníteni a hivatalosan július 1-jétől hatályos adót. Van olyan szemlélet, amely szerint szeptember 30-ával már a teljes összeget figyelembe kell venni, mások szerint azonban csak a felét, lévén az első részlet a harmadik, a második részlet pedig a negyedik negyedév után esedékes.
A különadó az idén összesen 36 milliárd forinttal növeli az OTP csoport hazai tevékenységének költségeit, melynek negatív adózott eredményhatása, mintegy 29 milliárd forint, a harmadik és a negyedik negyedév eredményét terheli – közölte a pénzintézet. A K&H csoport 16,2 milliárd forint bankadót fizet az idén, s azt a működési költségek között jeleníti meg. Az MKB Bank idei befizetési kötelezettsége 13,76 milliárd forint, az Erste Banké 12,69 milliárd forint, a CIB Bank 10,7 milliárd forint, a CIB csoport 12,8 milliárd forint felét fizeti szeptemberben a költségvetésbe.
