Újabb, várhatóan október végi ülésen tárgyal majd tovább az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot előkészítő albizottság a választási rendszer kérdéséről, mert az MSZP képviselője nem tudott részt venni a testület szerdai ülésén, a Jobbik és az LMP pedig még nem készítette el írásos javaslatát.
A testület rendelkezésére egyelőre a Fidesz-KDNP és az MSZP már a parlamentnek is benyújtott választójogi törvényjavaslatai állnak, amelyek két, egymással ellentétes koncepciót tartalmaznak. Előbbi fenntartaná a jelenlegi vegyes rendszert, utóbbi pedig áttérne a tisztán listás rendszerre.
A Jobbik képviselője, Gyüre Csaba a bizottsági ülésen úgy nyilatkozott, hogy pártja szerint az új választójogi törvénynek elsősorban az arányosságot kell tükröznie. Felvetette, hogy a határon túli magyarok képviselői listán húsz helyhez jussanak a parlamentben.
A Fideszes Horváth Zsolt pedig felhívta a figyelmet: a helyes irány a jelenlegi, vegyes rendszer fenntartása, de változtatni kell a választójogi szabályokon, mert a parlament már rögzítette az alkotmányban, hogy az Országgyűlés létszáma nem haladhatja meg a 200 főt.
Karácsony Gergely – aki az LMP szakértőjeként vett részt a testület ülésén – jelezte: a frakciója még nem foglalt állást a kérdésben. A hivatalos álláspontot megelőlegezve annyit mondott, nyitottak a vegyes rendszer megtartására is, de azt a 200 fős parlament esetében nem tartják kivitelezhetőnek.
Az MSZP szintén még május 17-én nyújtotta be saját javaslatát, amely a képviselők létszámát a mostani 386-ról csaknem felére, 199-re csökkentené, az új rendszerben 176 képviselőt választanának területi – megyei és fővárosi – listákról, 23 képviselő pedig országos listáról, a töredékszavazatok alapján nyerné el a mandátumát. A választás e szerint is egyfordulós lenne és fennmaradna az 5 százalékos bejutási küszöb.
