Az önkormányzati választások szabályaiban a választójog, a választókerületek és a megszerezhető mandátumok száma, a jelölt- és listaállítás, valamint a mandátumkiosztás tekintetében is változásokat hozott a nyáron elfogadott törvénymódosítás.
Kevesebb mandátum, szigorúbb szabályozás
Jelentős változás, hogy korlátozták a passzív választójogot. Így a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését követő három évig nem indulhatnak jelöltként a helyi önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati választáson sem. Érdekesség, hogy a választási szerveknek nincs lehetőségük az említett körülmények ellenőrzésére, így be kell érniük a jelölt nyilatkozatával.
A bejelentett tartózkodási helyen történő szavazás módja annyiban változott, hogy a lehetőséggel csak az élhet, aki a tartózkodási helyét már a szavazás kitűzését megelőző 30 nappal bejelentette.
A választókerületi beosztás is változott a megyei közgyűlés megválasztása esetében. Eszerint a megye területének 10 000 alatti és 10 000 feletti települések által alkotott két választókerületre tagolása megszűnt. Ezen az önkormányzati választáson a megye területe már egyetlen választókerületet alkot, amelynek továbbra sem része a megyei jogú város, de annak lakosságszámát figyelembe veszik venni a közgyűlés létszámának meghatározásakor.
A megszerezhető mandátumok száma jelentős mértékben csökkent valamennyi önkormányzati testületben. A kislistás – új nevén egyéni listás – választási rendszerben 3-13 helyett 2-8 tagú testületeket választanak, a vegyes választási rendszerben is jelentős mértékben csökkent mind az egyéni választókerületi, mind a kompenzációs listás mandátumok száma, a fővárosi közgyűlés 66 helyett 35 tagú lesz, és a megyei önkormányzatok közgyűlésének létszáma is nagyjából megfeleződik. Fontos újítás, hogy a megyei és fővárosi közgyűlés létszámát a törvény ezentúl a lakosságszámhoz viszonyítva határozza meg. Ezzel az eljárással a rendszer képes választásonként követni a népességmozgást.
Rövidebb kampánycsend, új OVB
Az Országgyűlés döntése értelmében rövidebb lesz a kampány, kampánycsend pedig csak a szavazás napján lesz 0 órától 19 óráig. A változtatások alapján az október 3-i önkormányzati választást már nem 72, hanem 60 nappal a szavazás előtt tűzte ki a köztársasági elnök. Ezzel már az aktuális kampány is tizenkét nappal rövidült.
A korábbi voksolásoknál a szavazás napja előtti napon is tiltott volt a korteskedés, azonban ez is megváltozott. Szombaton még megengedett a kampányrendezvény, vagy a plakátolás is, mert csak vasárnap 0 órakor kezdődik a tilalom, és a voksolás végéig, tehát 19 óráig tart.
A választási eljárásról szóló törvény módosítását Kósa Lajos, Szakács Imre és Kovács Zoltán fideszes képviselők kezdeményezték. Az előterjesztés nyomán júniusban kimondták, hogy csökkentik a megválasztható települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok képviselőinek létszámát.
Arról is döntés született, hogy minden általános választás előtt megújul az Országos Választási Bizottság. Így már az október 3-i voksolás előtt új tagokat választanak a jelenlegi testületbe, amelynek tagjait az áprilisi országgyűlési választások előtt választották meg négyéves mandátummal.
