A tagállamok mezőgazdasági minisztereinek találkozóján azt az európai bizottsági javaslatot vitatták, amely kezdeményezte, hogy az egyes tagországok a jövőben szabadon, önállóan dönthessenek arról: engedélyezik, korlátozzák, vagy megtiltják a géntechnológiával módosított (GM) növények termesztését. Fazekas Sándor elmondta: Magyarország továbbra is arra törekszik, hogy mentes maradjon ezektől a termékektől. A magyar álláspontot ismertetve hozzátette: a jelenlegi javaslathoz képest jó lenne, ha környezetvédelmi-természetvédelmi szempontokra hivatkozva is lehetne tilalmat fenntartani.
Rámutatott, hogy az Európai Bizottság javaslata megnyitná a lehetőséget a tagállamok előtt a nemzeti tilalomra, de csak kevés indokot fogad el annak igazolására.
A testület ugyanakkor most jelezte, hogy a következő hónapokban pontosítja, kiegészíti javaslatát a most elhangzott vélemények alapján. Sajtótájékoztatóján Fazekas Sándor hangoztatta, hogy világszerte és az EU-ban is érzékeny és vitatott témáról van szó. Az unión belül az egyes tagországok szabályozása eltérő, és változatos a tagországok álláspontja a mostani szabályozásról is. Egyesek nagyobb kockázatot látnak a génkezelt termékek alkalmazásában, mint más országok, több tagállamban pedig elsősorban a versenyképesség oldaláról közelítik meg a kérdést.
A bizottság más tagországok mellett Magyarország kezdeményezésére készítette javaslatát – emlékezetett a magyar miniszter. Foglalkoztak a brüsszeli találkozón az Európai Unió legrászorultabbjainak ingyenes élelmiszer-támogatásával is. Erre uniós szinten félmilliárd eurós költségvetés áll rendelkezésre. A program korábban az intervenciós (garantált áron felvásárolt és raktározott) készletek felhasználásával történt, de míg az elmúlt évtizedekben jelentős készletek voltak az EU-ban, mára ezek mennyisége kisebb lett. Ezért elképzelhető, hogy ilyen célra ezúttal már külön vásárolni kell élelmiszert.
Magyarország sz idén mintegy 4 milliárd forint értékű élelmiszert juttatott a legszegényebbeknek a program részeként – emelte ki Fazekas Sándor. A főbb vitás pontokkal kapcsolatban elmondta, hogy egyes tagországok ezt a problémát inkább szociálpolitikai kérdésnek tekintik, semmint mezőgazdaságinak. Fogas kérdés az esetleges tagállami társfinanszírozás is, hiszen a jómódú tagállamok többet tudnak áldozni ilyen célra, miközben a rászorultak nagyobb arányban élnek a szegényebb tagországokban.
Magyar kezdeményezésre került napirendre az állami agrártámogatások ideiglenes keretének meghosszabbítása. Az uniós szabályok szerint a tagországoknak már 7500 eurónál nagyobb nemzeti támogatásra uniós engedélyt kell kérniük, ám tavaly a gazdasági válság miatt a határértéket megemelték 15 ezer euróra. Magyarország és a javaslathoz csatlakozó jó néhány tagállam azt szeretné elérni, hogy legalább a jövő év végéig hosszabbítsák meg a megemelt keret érvényességét.
Az Európai Bizottság jelezte, hogy meg fogja vizsgálni ennek lehetőségét.
Olaszország kérésére az ülésen felvetődött, hogy a mezőgazdasági termékek eredetmegjelölését kötelezően terjesszék ki a nyersanyagokra is. Magyarország is támogatta ezt a kezdeményezést. Az Európai Bizottság emlékeztetett arra, hogy már érvényben van a jogszabály a megtévesztő címkézéssel kapcsolatos fellépésre. Dacian Ciolos agrárfelelős bejelentette, hogy a bizottság még idén jogszabályjavaslatot terjeszt elő a minőségvédelem tárgykörében is.
Tárgyaltak a mezőgazdasági miniszterek a tejpiaci helyzetről is. Fazekas Sándor ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az ágazat válsága még tart az unióban, és tavaly már több intézkedéssel be kellett avatkozni ebben a szektorban. A problémára szakértői munkacsoportot hoztak létre, amelynek most megvitatott jelentésében főleg piacszabályozási és minőségvédelmi javaslatok fogalmazódtak meg. Ezek nyomán remélhetőleg sikerül olyan megoldást találni, amely biztosítja a tejpiac egyensúlyát – fogalmazott a magyar miniszter. Más források szerint a munkacsoport javaslatai ellen szavazott Nagy-Britannia, Svédország, Dánia és Hollandia, Csehország pedig tartózkodott, mert szerintük nincs szükség újabb rendkívüli intézkedésekre ebben az ágazatban.
