Belföld

Ezután is nélkülünk születik jogszabály?

A fogyasztóvédők szerint kérdéses, hogy valóban lesz-e egyeztetés a civil szervezetekkel a jogszabályok előkészítésében, ugyanis az erről szóló úgynevezett részvételi törvény tervezete szerint a közvetlen egyeztetés csupán lehetőség, de nem kötelező.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közzétette honlapján a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló új törvényjavaslatát, mely az eddigieknél szélesebb spektrumban biztosítaná a jogszabályalkotásba való beleszólást mind a civil szervezetek, mind a magánszemélyek számára.

Az általános egyeztetés kötelező a szakminiszter számára. Ennek keretében az adott minisztérium honlapján közzé kell tenni a jogszabályok tervezetét, melyre bárki véleményt nyilváníthat.

A társadalmi egyezetés másik formája a közvetlen egyeztetés, amelybe bevonhatók a civil szervezetek, például a fogyasztóvédők. A KÖFE hiányosságnak tartja, hogy a közvetlen egyeztetés nem kötelező, az csupán lehetőség a szakminiszter számára.

A fogyasztóvédelmi szervezet kifogásolja azt is, hogy például az ármegállapításról szóló jogszabályokat nem kell ilyen egyeztetésre bocsátani, csupán a miniszter elvi lehetősége van meg a hatósági ár megállapításánál a fogyasztói civil szervezetek véleményének kikérésére. Úgy vélik, a gyakorlatban nem sok remény fűződik ennek megvalósulásához. Ugyanígy könnyű kibújó a kötelezettség alól, hogy „ha a sürgős elfogadáshoz kiemelkedő közérdek fűződik”, nincs szükség egyeztetésre.

2008. szeptember elseje előtt a fogyasztóvédelemről szóló törvény alapján az árhatóság köteles volt a hatósági ár megállapítását megelőzően kikérni a társadalmi szervezetek véleményét, ám azóta ez a kötelezettség megszűnt. A fogyasztóvédők álláspontja szerint szükséges ezt mindenképpen a jövőben visszaállítani, akár a fogyasztóvédelemről szóló törvény, akár a jelenlegi társadalmi egyeztetésre vonatkozó törvényjavaslat kapcsán.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik