A visszavonásról szóló – és a kihirdetése napján hatályba lépő -, Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányrendelet a Magyar Közlöny csütörtöki számában jelent meg.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szeptember 13-án közölte – a kiemelt beruházási státust adó rendelet hatályon kívül helyezését szorgalmazó LMP egyik interpellációjára válaszul – a parlamentben, hogy utasítást adott a King’s City kaszinóváros kiemelt beruházási státusának visszavonására. A tárcavezető akkor hangsúlyozta, a Velencei-tó körül kaszinó- és gyárváros sem lesz, hanem olyan fejlesztésekre lehet számítani, amelyek, hasonlóan nyugat-európai példákhoz, a vízre, a tóra valami különlegességet építenek.
A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2009. áprilisában kezdett nyomozni ismeretlen tettes ellen a King’s City kaszinóberuházáshoz köthető sukorói, albertirsai és pilisi ingatlanok cseréje ügyében. A nyomozás során Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnökök is tanúvallomást tettek. Az eljárás jelenlegi adatai szerint Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt vezérigazgatója és Császy Zsolt, az MNV akkori értékesítési igazgatója olyan szerződést hagyott jóvá, amelynek teljesülése esetén az államot 1 milliárd 327 millió forint vagyonvesztés érné.
Orbán Viktor júniusban miniszterelnöki megbízottat nevezett ki a fideszes Budai Gyula személyében “az állami földek jogellenes elherdálásának” vizsgálatára. Budai Gyula már kinevezése előtt is számos sajtótájékoztatót tartott – a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének szövetségi igazgatójaként – Sukoróval kapcsolatban, az utóbbi időszakban pedig szinte minden héten tájékoztatja a sajtót az ügy egy-egy újabb fejleményéről.
Legutóbb, szerdán azt mondta, álláspontja szerint a Gyurcsány-kabinet azzal, hogy az utolsó kormányülésén, 2009. április 8-án kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a sukorói kaszinóberuházást, szándékosan és tudatosan megszegte az erre vonatkozó jogszabályokat, és ezzel jogtalan előnyt biztosított a befektetők részére. Sajtótájékoztatóján ezt az említett kormányülésre szánt felkészítő iratra hivatkozva mondta. E dokumentumban – ismertette – az akkori Pénzügyminisztérium illetékese arra hívta fel a figyelmet, nincs jogalapja annak, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítsák a kaszinóprojektet, és azt javasolta a kabinet tanácskozására, napolják el az előterjesztés elfogadását. A kormány azonban döntött.
A kormányülés időpontjában még nem volt megkötve a koncessziós szerződés a befektetővel, márpedig a jogszabály szerint egy beruházást addig nem lehet nemzetgazdaságilag kiemeltté nyilvánítani, amíg a jogi feltételek nem állnak fenn. A kaszinóberuházást érintően pedig az a jogi feltétel, hogy legyen aláírt koncessziós szerződés – részletezte szerdán a miniszterelnöki megbízott.
