Az alapítvány főigazgatója vasárnap azzal indokolta javaslatukat: méltatlan, hogy „egy szélsőbalos kommunista ideológus” nevét viselje az egyik legfontosabb nemzeti intézmény. Szakács Árpád bejelentette: nyilvános vitát, a tortenelemportal.hu oldalon pedig szavazást kezdeményeznek arról, kinek a nevét viselje a jövőben a fővárosi intézmény.
Közölte, úgy látják, számos olyan személyiség van, aki méltán viselhetné a fővárosi könyvtárhálózat nevét. Mint elmondta, ilyennek tartják Németh László vagy Kosztolányi Dezső írót, Klebelsberg Kunó művelődéspolitikust vagy Hamvas Béla írót, filozófust, aki évekig a könyvtár munkatársa is volt.
Szőcs Géza kulturális államtitkár azt mondta, szerinte sem kellene az intézménynek Szabó Ervin nevét viselnie, s utalt arra, hogy azt eredetileg is Fővárosi Könyvtárnak hívták. Szőcs Géza szerint ha mégis nevet kellene adni a könyvtárnak, akkor ő Hamvas Béla írót javasolná. Ez az államtitkár szerint megfelelő elégtétel volna Hamvas Bélának, aki évekig e könyvtárban dolgozott. Szőcs Géza ugyanakkor úgy vélte: ha új nevet akarnak adni az intézménynek, akkor arról előbb elemzést kell készíteni, és a névadásról sokakat meg kell kérdezni.
Horváth Csaba szocialista politikus szerint azonban „ostobaság” lenne a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat megfosztani jelenleg viselt nevétől. Az MSZP főpolgármester-jelöltje azt mondta, hogy ha az új Fővárosi Közgyűlés elé kerül majd egy ilyen javaslat, akkor azt a szocialisták biztosan nem fogják támogatni. Véleménye szerint Szabó Ervin nevével az elmúlt évtizedekben úgy forrt össze a kultúra, hogy a „legnagyobb ostobaság lenne Szabó Ervin nevétől megfosztani a könyvtárszakma presztízsét”. Mint hozzátette: e név alatt egy „valódi védjegy, valódi márkajegy” alakult ki.
Nem tartja jó ötletnek az Országos Széchényi Könyvtár volt főigazgatója sem a kezdeményezést. Monok István azt mondta: veszélyesnek és több szempontból is aggályosnak tartaná, ha megváltoztatnák a könyvtár nevét. Mint mondta, egy intézmény nevének megváltoztatásával annak ismertségén „csorba esik”. A művelődéstörténész úgy látja, Szabó Ervin a maga korában egy „nagyon progresszív”, kifejezetten a közkultúrát előtérbe helyező koncepció szerint szervezte a könyvtárat.
Más véleményen volt Tóth István történész-muzeológus, aki szerint nem túlzás azt állítani, hogy Szabó Ervin, akinek nevét a fővárosi könyvtár viseli, „egy szélsőbalos kommunista” ideológus volt. A Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának vezetője – mint mondta – „időszerűnek” tartja a könyvtár nevének megváltoztatását. Arra is rámutatott, hogy Szabó Ervint már a kortársak nagy része is bírálta kozmopolitizmusa, kommunista szemléletű gondolkodása miatt. A társadalomtudós Jászi Oszkár is figyelmeztette Szabó Ervint: nem szabadna ennyire elvonatkoztatnia a nemzeti gondolkodástól, sőt még a kultúrpolitikus Révai József is azt mondta neki, nem szabadna ennyire nemzetietlenül gondolkodnia – idézte fel a szakember.
Az MTI megkereste a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatóját is, Fodor Péter azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
