Bajnai Gordon titkársága szerint hamis az az állítás, miszerint nem mutatták be az ország és a költségvetés valós helyzetét. Közleményükben úgy fogalmaznak: teljes körű röntgenképet készítettek és adtak át a következő kabinetnek, és minden ezzel kapcsolatos dokumentumot idejében nyilvánosságra hoztak. A volt miniszterelnök stábja úgy véli: a Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság jelentésében szereplő tételek mindegyike régóta ismert, nem csontvázak és aknák, hanem megoldandó feladatok vagy kockázatok.
A közlemény szerint akik figyelemmel kísérték a költségvetés alakulását, nem ismeretlen az adóbevételek tervezése és az azokat érintő kockázatok. Éppen ezek miatt zárolt a kormány 150 milliárd forintnyi tartalékot és tett félre további 50 milliárdot a kamatbevételekből év elején – teszik hozzá. A titkárság szerint az adóbevételek alakulását befolyásolták az Alkotmánybíróság által megsemmisített ingatlanadóra vonatkozó törvényi rendelkezések, amelyek 50 milliárd forintos bevételkiesést jelentenek, ennek pótlása pedig az új kormány feladata. Mint írják, a bevételeket tovább csökkentik a 29 pontos gazdasági akciócsomag egyes adóintézkedései.
A közlemény arra is kitér: a közösségi közlekedési vállalatok működését segítő pénzügyi döntéseket is nyilvános és átlátható módon hozta meg a Bajnai-kabinet. Mind a BKV, mind a MÁV a költségvetési támogatásért cserébe számos olyan kötelezettséget vállalt, amellyel hosszú távon fenntartható a közösségi közlekedés Magyarországon – teszik hozzá.
A korábbi kormányfő titkársága szerint valótlanság az is, hogy egyeztetés és költségvetési fedezet nélkül vállalta volna a kormány az afganisztáni misszióban való magyar szerepvállalás bővítését. Hozzáteszik, ezt a honvédelmi tárca vezetésével több körben, valamint az akkor ellenzéki Fidesz-KDNP képviselőivel, Lázár Jánossal és Simicskó Istvánnal is leegyeztették. A bővítés pénzügyi hátteréről pedig az általános tartalék terhére nyilvános kormányhatározatban tájékoztatták a közvéleményt – áll a dokumentumban. Arra is kitérnek: az oktatási és kulturális tárca reprezentációs kiadásai, illetve a miniszterelnöki hivatal fotózási költségei egyértelműen nem nevezhetők a költségvetést veszélyeztető tényezőknek.
Mint fogalmaznak, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap is kezelhetőnek tartotta a hazai kockázatokat, ezen túl pedig Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa is kijelentette, hogy nincs tudomásuk csontvázakról a magyar büdzsében. A titkárság a jelentés végkövetkeztetését is hamisnak tartja, és a Világgazdasági Fórum friss jelentésére hivatkozva 0,2 százalékos gazdasági növekedés helyett 0,5-1 százalékosról számol be.
