Közös sajtótájékoztatón mutatta be a Jobbik cigánykérdést megoldó programját szerdán a párt elnöke, Vona Gábor és a Jobbik EP-képviselője, Szegedi Csanád. Az apropó a miskolci polgármesterjelölt, Szegedi Márton egy héttel korábbi kijelentése, amelyben a bűnöző életmódot folytató cigányok táborba zárásáról beszélt. Vona Gábor pár nappal később úgy fogalmazott, biztosra veszi, hogy a polgármesterjelölt önfenntartó börtönökre gondolt. Ám a szerdai sajtótájékoztatón már Szegedi Csanád EP-képviselő száján is kicsúszott a tábor szó.
A sajtótájékoztatón a párt európai parlamenti képviselője rövid- és hosszútávú megoldásokat vázolt a cigánykérdés rendezésére. A Jobbik rövidtávú tervei között a közrendvédelmi telepek létrehozását, a települési és városi csendőrség alapítását, valamint az önfenntartó börtönök működtetését említette Szegedi Csanád.
Kettős kordon és csendőrök
A közrendvédelmi telep a miskolci programban szerepel, melyet a képviselő mintaként szeretne a többi városvezetés, önkormányzat figyelmébe ajánlani. A közrendvédelmi telepekre a közrendet veszélyeztető elemek kerülnének, leginkább cigánybűnözők – ahogy Szegedi Csanád fogalmazott.
Miskolc leginkább problémás negyedei, a Lyukóvölgy, a számozott utcák és az avasi lakótelep cigány lakossága a képviselő szerint ugyanis terrorizálja az ott élő embereket. A lakótelepre azonban még csak nem is illegálisan költöztek az ott élő romák, hanem a Fészekrakó programmal. Ám Szegedi Csanád szerint visszaélve ezzel, 10-20 fős családjaikat zsúfolják be kétszobás lakásokba és rettegés alatt tartják a környéket, ezért nekik is menniük kell, méghozzá a közrendvédelmi telepekre.
A képviselő szerint az új program a rendőrséget felhatalmazná, hogy a hatóság a garázda elemeket eltávolítsa Miskolcról. A telepek kettős kordonnal körülvéve a rendőrség és a létrehozandó városi csendőrség felügyelete alatt állnának. Kilépés csak regisztrációval lenne lehetséges, este 10 óra után pedig kijárási tilalom lépne életbe. Szegedi Csanád kiemelte, hogy ezekről a telepekről van visszatérés a „civilizált társadalomba”.
Egy szakmai testület döntene arról, hogy ki az, aki visszatérhetne „amennyiben a közmunkákban részt vesz, iskoláztatja a gyermekeket”. Azt nem fejtette ki a képviselő, hogy a telepről hogyan lehet dolgozni járni és gyermekeket iskoláztatni. A telepek lényegét a kényszerű integrációban határozta meg a jobbikos EP-képviselő.
Putri után puritán körülmények
A csendőrséggel kapcsolatban leszögezte, hogy ahol a Jobbiknak lehetősége lesz rá, ott önkormányzati szinten létrehozza a települési, városi csendőrséget. Az önfenntartó börtönökről szólva Szegedi Csanád hangsúlyozta, hogy jelenleg havi több mint 200 ezer forintot költenek az adófizetők a bűnözőkre. Ezért a cél, hogy a bűnözők saját munkájukkal biztosítsák ezeknek a költségeknek a megtérítését. Akik erre nem lesznek hajlandóak, azok ”olyan puritánabb körülmények közé kerülnek, ahol ki tudják majd termelni az erre fordítandó összeget”.
Hosszú évek integrációja után szegregáció a megoldás
Vona Gábor, a Jobbik elnöke aggodalmát fejezte ki, hogy sok helyen a magyar politikai pártok pénzért vásárolnak cigány szavazatokat. A politikus hangsúlyozta, hogy ma a cigányság problémája nem csupán Magyarországot sújtja, hanem egész Európát.
Az oktatási rendszerrel kapcsolatban a politikus kiemelte, hogy a jelenlegi rendszerben a cigány gyerekek nem a többségi társadalomban szocializálódnak. Nem jelentenek számukra értéket a magyar társadalom normái, értékei, ezeket nem sajátítják el otthon. Éppen ezért bentlakásos iskolák létrehozását javasolja számukra.
A gyerekek legalább heti öt napot általános iskolás kortól kollégiumi rendszerben az oktatási intézményben töltenének. Vona Gábor reményei szerint a hétvégén hazatérve maguk a gyerekek szocializálnák a szüleiket. A pártelnök egyházi támogatás bevonását javasolta és Böjte Csaba református pap példáját hozta fel, aki szerinte hasonló szisztéma alapján működteti intézményét. Hozzátette, sem a szegregációt, sem az integrációt nem tekintik célnak, csupán eszköznek.
Nincs szakadás
Újságírói kérdésre Vona Gábor a Nézőpont Intézet legutóbbi elemzését kommentálta, amely a párt kevésbé radikális és a szélsőséges szárnyának törésvonalán való kettészakadás lehetőségét vizsgálja. A pártelnök úgy fogalmazott, hálás a Nézőpont Intézetnek, hogy felhívja a figyelmüket a belső problémákra, ugyanakkor Török Gábor elemzését ajánlotta az intézet munkatársainak figyelmébe, aki helyette is „méltó választ adott erre a megrendelés szagú tanulmányra”.
