A számvevők szerint a részvényesi jogokat gyakorló pénzügyminiszterek döntései nem vették eléggé figyelembe az állam érdekeit, hanem a koncepció és az átláthatóság hiánya jellemezi őket. Konkrét eseteket is megemlít az ÁSZ, ahol ezek
komoly veszteséget jelentenek a magyar államnak, ide sorolták a Malév,
a Bábolna és több székház ügyét.
Jelentős kár érte a magyar államot, amelynek számszerűsítése, Becker Pál, az ÁSZ főigazgatója szerint, még korai; annyit azonban elmondott, hogy Sukoró miatt 1,3 milliárd forint, a moszkvai kereskedelmi székház ügye miatt pedig mintegy 3,5 milliárd forintra tehető.
A Malév privatizációjában pedig kifogásolják, hogy a kiadott pénzügyminiszteri határozatok nem tették lehetővé, hogy a magyar állam beváltsa a garanciát.
A négy kiemelt székházprojektnél – MÁV, MTV, Magyar Posta, MVM – pedig az előzetes számítások alapján a várt hatékonyságjavulás nem következett be, sőt ezek többletköltséget okoztak. A számvevőszék szerint a saját tulajdonú székházak kedvezőbb megoldást jelentenek.
„A volt pénzügyminisztereket szakmai felelősség terheli a vagyonkezelőnél tapasztalt hiányosságok miatt, büntetőjogi felelősségüket azonban – ha van – az ügyészségnek kell megállapítania” – közölte Becker Pál, aki hozzátette, hogy a vezérigazgató mellett az ÁSZ szerint a Vagyontanácsot is felelősség terheli a kialakult helyzetért.
Az ÁSZ megállapította azt is, hogy a pénzügyminiszter 2008-2009-ben nem vizsgálta a kialakított vagyonkezelési, intézményi rendszer működését, nem hozta meg a hibákat kiküszöbölő az átlátható és hatékony vagyongazdálkodást biztosító intézkedéseket.
