Az új parlament május 14-i alakuló ülése óta – az országgyűlési statisztikák szerint – benyújtott száz törvényjavaslatból összesen 26-ot jegyez a három ellenzéki párt, ezek közül azonban egyet sem fogadott el a Fidesz-KDNP-többség.
A Jobbik 12, az MSZP és az LMP 7-7 javaslattal kísérletezett, és csak egy LMP-s, a kampányfinanszírozásról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vételét támogatta a Ház. Ez utóbbi is június 14-én történt, azóta az előterjesztés arra vár, hogy az illetékes bizottság megállapítsa általános vitára való alkalmasságát.
Az LMP javaslatai között egyebek között szerepel olyan, amellyel megtiltaná egyes közjogi tisztségviselők újraválasztását, illetve hatályon kívül helyezné a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényt.
Az MSZP benyújtotta azt a választójogi törvényjavaslatot, amely szerint a 199 fős parlament tagjait egyfordulós választáson választanák és 176 képviselő a területi (megyei és fővárosi) listákról, 23 pedig országos listáról, a töredékszavazatok alapján nyeri el a mandátumát.
A Jobbik többek között alkotmánymódosításban kezdeményezte a koronás címert is ábrázoló nemzeti zászló újbóli használatát; törvénymódosítást nyújtott be azért, hogy felében minimalizálja a pártállam vezetőinek nyugdíját.
Az Országgyűlés többsége csupán 14 ellenzéki módosító indítványt fogadott el, ebből 5-5-t az MSZP és a Jobbik, 4-et az LMP nyújtott be.
Elfogadta a parlament az MSZP és a Jobbik által is kezdeményezett, a bírósági végrehajtásról szóló törvényhez benyújtott javaslatokat, hogy a kilakoltatási moratórium jövő év március 31-e helyett április 15-ig hosszabbítsák meg.
Támogatta a Fidesz-KDNP azt az LMP-s javaslatot is, amely kimondta: a köztársasági elnököt akkor ne illessék meg a törvényben garantált juttatások, ha hivatali idejét nem töltötte ki.
