Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik 15 órakor az Országgyűlés tavaszi ülésszakának utolsó napja. A miniszterelnök beszéde után a képviselők fontos személyi döntéseket hoznak: megválasztják a Tisztelt Ház új elnökét (biztos befutó a Fidesz-frakció jelöltje, Kövér László), két új alkotmánybírót választanak (biztos befutó a Fidesz két jelöltje, Stumpf István és Bihari Mihály), majd megválasztják a Független Rendészeti Panasztestület új vezetőjét és az Országos Választási Bizottság új tagjait is.
Ezután kezdődik az őszi törvényalkotási dömping lezárásaként a parlament előtt lévő szinte valamennyi törvényjavaslat zárószavazása.
Zárószavazást tartanak a kormány akciótervéhez kapcsolódó gazdasági és pénzügyi törvények megalkotásáról illetve módosításáról, így sor kerülhet a közszférában kifizethető jövedelmek korlátozására, tíz kisebb adó eltörlésére és az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkozások feltételeinek megteremtésére, az egyenes ági örökösödés illetékmentességének bevezetésére, házi pálinkafőzés adómentességének bevezetésére. A parlament szavaz a bankadó bevezetéséről és a Magyar Nemzeti Bank elnökének fizetéskorlátozásáról is.
Több a közbiztonsággal kapcsolatos törvényt módosíthatnak. Döntenek többek között arról, hogy szabálysértés esetén a fiatalkorúak is sújthatóak legyenek maximum harminc napos elzárással. Ha elfogadják az erre vonatkozó javaslatot, a jövőben hogy tettenérésnek kell tekinteni azt az esetet is, ha a szabálysértés helyszínéről elmenekült elkövetőt a rendőrség az elkövetéstől számított 48 órán belül elfogja. A módosítás rendelkezik arról is, hogy a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel a jövőben szabálysértésnek számítson, illetve kimondja, hogy a közfeladatot ellátó személynek megfelelő védelmet kell biztosítani.
Döntenek a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról is. Az előterjesztés elfogadásával megszüntetik a Nemzeti Hírközlési Hatóságot és az Országos Rádió és Televízió Testületet, helyettük pedig létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amely autonóm államigazgatási szerv, és elnökét a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre.
Szavaznak a sporttal összefüggő törvénymódosításokról. A javaslatok között szerepel a kis értékű kupák és érmek, illetve a természetbeni juttatásként sporteseményekre szóló belépők és bérletek átadásának adómentessége. A közoktatási törvény módosításával 2012-től kötelezővé tennék a heti öt testnevelés órát az általános iskolákban. A sportolóknak lehetővé tennék az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást. A javaslat a társasági adóból érvényesíthető kedvezménnyel ösztönözné a látvány-csapatsportok, azaz a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong támogatását. Illetékkedvezményt biztosítanának a sporttelepek létrehozásáért és fenntartásáért is.
Döntenek a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény módosításáról is. A javaslat, a bírságok kiszabásban való érdekeltségének megszüntetése érdekében, megtiltaná, hogy a bírságokat a hatóság működési és egyéb költségeire használják fel. Ezen kívül a szakhatósági ellenőrzést végző szervezetek – az adó- és vámhatósági eljárást kivéve – bírság kiszabása helyett első esetben figyelmeztetést alkalmaznának. A kis- és középvállalkozásoknak kedvez a közbeszerzési törvény módosítására vonatkozó javaslat is, ami megkönnyítené a kisebb cégek közberuházásokban való részvételét.
Módosíthatják a katonai és rendvédelmi felsőoktatási képzésben résztvevő hallgatók jogállásáról szóló törvényt is. Simicskó István honvédelmi államtitkár javaslatának célja, hogy a honvédség állományába tartozó, honvédtiszti alapképzésben vagy katonai szakképzésben résztvevő hallgatók katasztrófavédelmi feladatokat láthassanak el.
Zárószavazásra vár egy határozati javaslat, ami a Biszku-filmre hivatkozva, annak kimondását kéri a parlamenttől, hogy a történelmi szempontból kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható személyiségi jogokra hivatkozással.
A parlament elfogadhatja a kilakoltatási moratórium 2011 márciusáig való meghosszabbítására vonatkozó javaslatot is. A módosító javaslat már a kihirdetés napján életbe lép, és vonatkozik a folyamatban lévő ügyekre is.
Döntenek egyes egészségügyi és szociális törvények módosításáról is. Megszüntetik a 2006-ban létrehozott Egészségbiztosítási Felügyeletet, mivel az indoklás szerint a szerv működése nem volt hatékony. Egy korábban elfogadott javaslat szerint 2011-től bárki, bárhol alapíthat patikát, ezt a törvénymódosítás eltörli, sőt ideiglenesen korlátozzák a gyógyszertár alapítást. A módosítás lehetővé teszi azt is, hogy a katasztrófák okozta károk helyreállításával kapcsolatos feladatokat közmunka keretében is lehessen végezni. Emellett a törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy a házi segítségnyújtás esetén a gondozási szükségletvizsgálatokat az intézményvezető, ennek hiányában a települési önkormányzat jegyzője által felkért szakértő végzi el, így könnyítve a szociális szolgáltatásba való bekerülést.
Csütörtökön határozhatnak a Nemzeti Földalap létrehozásáról is, ami az állami tulajdonban lévő földek kezelését látná el. Az állami földek hasznosítása során a javaslat a nyílt pályáztatást támogatja, a 100 millió forintnál nagyobb értékű, vagy 100 hektárnál nagyobb földterületek hasznosításáról pedig csak egy új testület, a birtokpolitikai tanács dönthet majd.
Szavaznak az alkotmány két ponton történő módosításáról szóló javaslatról is. Az előterjesztés elfogadása esetén a jövőben a helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyekben a bírósági titkár is eljárhat. A másik módosítás a magas végkielégítések megadóztatását teszi lehetővé, azzal hogy az alkotmány szövegében rögzítik: „az igazságérzetet sértő, jó erkölcsbe ütköző juttatásokra külön mértékű adó” állapítható meg.
Sor kerül egy másik alkotmánymódosítási javaslat zárószavazására is. A kormánypárti előterjesztés kimondja, hogy a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem vállalhatnak párttagságot, illetve nem folytathatnak politikai tevékenységet. Emellett a szolgálati viszonyuk megszűnését követő három évben országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választásokon sem indulhatnak
Az országgyűlés szavazhat a Nemzeti Összetartozás Napjának iskolai bevezetéséről és a Magyarországon és a határon túl élő magyarság kapcsolatainak erősítéséről szóló törvényjavaslatról is. A javaslat célja, hogy valamennyi közoktatásban tanuló fiatal
legalább egyszer tanulmányai során állami támogatással eljusson magyarlakta területekre.
