Csak 56 napja dolgozik a kormány, pedig sokkal többnek tűnik – kezdte napirend előtti felszólalását Orbán Viktor. A magyar politika európai léptékű megújulása és átalakulása történt meg, alkotmányos úton – értékelte a kabinet megalakulása óta eltelt napokat a miniszterelnök. Egy fontos kérdés maradt: a kétharmad csak a választásokra jött létre, vagy tartós közösség keletkezett – osztotta meg dilemmáját a képviselőkkel a kormányfő. Orbán utóbbit szeretné, amit a nemzeti együttműködés rendszerének, illetve centrális erőtérnek nevezett.
Az ideológiák helyét Európa-szerte a józan ész vette át; megszűntek a szekértáborok, a józan ész nevében új közösségek jöttek létre – mondta Orbán. Itthon is ez történet, megszületett a nemzeti centrum – tette hozzá. Ennek jegyében az Országgyűlés is átalakult: eddig gyakran étékes, de meddő viták folytak a Házban, amelyek nem vezettek cselekvéshez; az új Országgyűlés viszont a cselekvés helyszíne: nem egészen 2 hónap alatt többet végzett, mint elődei 8 év alatt – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor értékelt (Fotó: MTI)
A nemzeti centrumba csak az nem tartozik bele, aki nem akar. Sok baloldali is ide szavazott: a választások győztesének több baloldali szavazója van, mint az MSZP-nek. A baloldali emberek felkérése és kinevezése nem politikai gesztus, hanem a centrumpolitika lényegi eleme. Munka, otthon, család, rend – ez a nemzeti centrum célja – vélte a kormányfő.
„Számomra a kormányzás értelme a nemzeti centrum védelme, erősítése, szélesítése a közösség érdekében, és az hogy a múltbéli ideológiai szembenállás ne térhessen vissza” – vázolta ars poeticáját a kormányfő.
Orbán Viktor értékelése szerint tabudöntögetés volt az elmúlt 56 napon: csökkentették a politikusi osztály számát, adóvágás volt, megadóztatták a bankokat, a 29 pont egyensúlyt teremt és növekedést generál egyszerre – értékelt a kormányfő. Orbán Viktor hozzátette: elszámoltatás nélkül nem lehet a korrupciót legyőzni, és az elszámoltatás is tabudöntésnek minősül.
Tabunak számított vitát folytatni nemzetközi szervezetekkel. Az IMF-hitel rossz gazdaságpolitika következménye, de a kölcsönért hálával tartozunk, mert megmentette az országot a csődtől – beszélt a közelmúlt eseményeiről Orbán Viktor. Ezzel együtt a szerződés 2010 októberében lejár – tette hozzá. Az a tény, hogy Magyarország ismét adósságcsapdába jutott, bűn: az elmúlt nyolc év kormányai felrúgták a korábbi konszenzust, a hiteleket szociális kiadásokra költötték, és az ország megint adósságcsapdába került – értékelt Orbán. „Mi legyőzzük az adósságcsapdát és visszaszerezzük a gazdasági önrendelkezést” – mondta. Ennek érdekében minden nemzetközi szervezettel tárgyalunk, és a beavatkozás nélkül 4,1 százalékig dagadó hiányt 3,8 százalékosra szorítjuk, az IMF-fel kötött egyezségnek megfelelően.
Magyarország büszke lehet a minisztereire, akik mindezt végigvitték – mondta miniszterelnök, aki beszéde végén megköszönte a munkát a kormánypárti képviselőknek, a bírálatokat az ellenzéknek.
Ősszel további tabudöntögetés jön. A kormány senkit nem hagy magára: az alacsony jövedelműekről, az önhibájukon kívül eladósodottakról és az idősekről is gondoskodni fog – ígérte Orbán.
Schiffer: az erősebb kutya elvét követi a kormány
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője úgy vélte, örömteli, hogy Orbán szerint a múlt századi ideológiák csődöt mondtak, épp ezért csodálkozik a Fidesz 20. századi thatcheri és reagani gazdaságpolitikáján. Sőt, a kormányfő kiválóan ötvöz két múlt századi ideológiát: a populizmust és a technokráciát. A kormány az erősebb kutya elvét követi, több olyan intézkedést is hozott, amiről szó sem volt a kampányban, holott az embereknek elegük van a hazugságokból. Az LMP elutasítja a centrális erőteret, helyette a sokféleség egységét hangsúlyozza.
Schiffer figyelmeztette Orbánt: a jogállamiságot nem lebontani kell, mint ahogy a korrupció ellenes harchoz sem elszámoltatásra, hanem törvényes garanciákra van szükség. A nemzeti együttműködés nem tűri az ellenzéket, a kormány a szegények zsebéből lapátol át pénzt a gazdagokéba. Ezzel pedig az álbaloldali kormány hagyományait folytatja – véli az LMP.
Mesterházy: Orbán sámán
Nem miniszterelnökként beszélt Orbán Viktor, hanem sámánként – mondta Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője. Olyan sámánként, akiből árad a tudás és a gyógyítás szelleme.
A képviselők felháborodott és helyeslő hangzavara közepette biztatónak nevezte Orbán Viktor azon kijelentését is, hogy szerinte több a baloldali szavazó, mint a jobboldali (ilyet a miniszterelnöktől nem hallottunk), így Mesterházy szerint még van a szocialista pártnak bázisa.
Az MSZP frakcióvezetője szerint a kormány 56 napjára leginkább a dilettantizmus és az egész pályás letámadás volt jellemző. Emellett Orbán Viktor bocsánatkérését is elvárta volna Gyurcsány Ferenctől és Bajnai Gordontól, mert a Fidesz kampánya idején hangoztatottakkal ellentétben igenis tartani lehet idén a hiánycélt, és jövőre 3 százalék alá kell vinni azt. Ebből Mesterházy szerint kiderült, hogy nincsenek csontvázak a szekrényben, és a korábbi kormányok gazdaságpolitikája igenis jó volt. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a bankadó bevezetésének tabuját nem Orbán Viktor törte meg, hanem Gyurcsány Ferenc,a különadó bevezetésével.
Az MSZP vezérszónoka számára hiányzott Orbán beszédéből, hogy miért nem történt jelentős adócsökkenés, és miért a szegényebbek terhére alakítják át a közteherviselést. Hiányzott az is, hogy miért nem javult a közbiztonság, miért nem beszélnek a foglalkoztatáspolitikáról, az oktatásról és a többi fontos kérdésről.
Vona báránybőrbe bújtatott farkasról szólt
Vona Gábor is bocsánatkérésre szólította fel a miniszterelnököt, amiért Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon nincs még börtönben. Orbán beszédének első 15 percét egy vizsgázó egyetemista mellébeszéléséhez hasonlította, aki tudásbeli hiányosságait „elméletek gyártásával” próbálja leplezni. A Jobbik elnöke szerint nem a centrum a cél, a magyar politika ma nemzeti oldalra és nemzetközi érdekeket kiszolgálókra osztható, a kormánynak el kell döntenie, hova tartozik. A kormány 56 napjából történelminek nevezte a nemzetpolitikai törvényeket, amiért köszönetet mondott. Ezen túl azonban nem történt semmi, a kormány energiájának java részét hatalmi bázisának szélesítésére fordította – mondta.
Báránybőrbe bújtatott farkasnak nevezte a kormánytöbbség által benyújtott törvényjavaslatokat, mint a médiatörvényt, az önkormányzati rendszer átalakítását, vagy az államigazgatás megszállását. Szegfűs államigazgatás helyett nem kell a narancsos – fogalmazott. A Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat kötelező kiakasztásáról úgy vélekedett, azt a történelemnek kellene kifüggesztenie majd 50 év múlva, ha érdemes rá. Vona hiányolta a körbetartozások felszámolását, a multik kiváltságainak megnyirbálását, a devizahitelesek megsegítését, az elszámoltatást és a cigány-magyar együttélés problémáinak kezelését.
Hogy kell viselkedni?
Embereljük meg magunkat, nem lehet úgy viselkedni, mint riadt csirkék a hátsó udvarban, amikor a nemzetközi szervezetek megrázzák a csengőt – mondta Orbán Viktor, amikor az ellenzék IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos kritikáira válaszolt.
Lesznek még konfliktusaink nemzetközi téren, bár mindig megegyezésre törekszünk; ilyenkor politikusként, az ország képviselőiként kell viselkednünk – mondta a miniszterelnök.
Az interpellációk után, 18.00 órától fontos személyi kérdésekről döntenek a képviselők. Az államfővé választott Schmitt Pál helyére megválasztják az Országgyűlés elnökét, és két alkotmánybírót is választanak. Házelnököt egyszerű többséggel, alkotmánybírót kétharmados többséggel lehet választani. Nagy izgalomra nincs okunk, házelnöknek Kövér Lászlót, alkotmánybírónak pedig Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt jelölte a Fidesz, ők várhatóan megkapják a szükséges számú voksot új posztjuk betöltéséhez.
