Most tehát a forradalmi felhatalmazás gyümölcsét fogyaszthatjuk, teszi még hozzá, s neki lát a felsorolásuknak. „A Fidesz benyújt egy törvényjavaslatot, eszerint a rendvédelmi szervek dolgozói a szolgálati jogviszonyuk megszűnését követő öt éven át nem lehetnének polgármester- és képviselőjelöltek.” De baj van, mert Borkai Zsolt fideszes képviselő, Győr polgármestere így nem indulhatna újra. Sebaj, a Fidesz visszavonja az ötéves indítványt, és… a többit tudjuk. Lex Borkai.
Ugyanez a bankadóval, mert „kiderül, hogy néhány kedves szaktársnak is van érintett cége, például Járai Zsigmondnak. Nosza, született olyan kitétel, hogy a 2007 után alakult cégekre ez nem vonatkozik. Lex Járai”. Tudjuk, a végszavazásnál ezt visszavonják, vagy mégsem? De azért nem tehetünk úgy, mintha nem lett volna…
Schmitt Pál sztorija is hasonló: a Fidesz-főnök előbb parlamenti elnököt, majd kisvártatva államfőt csinál belőle. „Sokakkal ellentétben úgy vélem, hogy tényleges, Orbán Viktorral letárgyalt mandátuma arra az átmeneti időszakra szól csupán, amíg az elnöki jogkör kiterebélyesedik, és megalapozódik a prezidenciális jellegű berendezkedés, ekkor Schmitt szedi a cókmókját és távozik.” De már most gondolnak a számla kiegyenlítésére: örökös autóhasználat, örökös titkárság – persze közpénzen! Ha legalább 2 évig hivatalban volt!
Ez folyik! „A jogalkotás az új kormány és parlament megalakulása óta gyakorlatilag nem társadalmi viszonyokat rendez, hanem a kormányfő rögeszméihez igazítja az életet. Pillanatnyilag nem érdekes semmi más: sem az egészségügy, sem a tanügyi reform” – véli Kovács.
Jellemző, hogyan rendeződnek az ország fontos kérdései: „Eseti bizottságot hoz létre (Orbán) az alkotmánybírák jelölésére is, ezzel kapcsolatban Balsai bizottsági elnök kijelenti, hogy nem pártérdekek dominálnak a jelölésben, a testületbe nem pártkatonákat akarnak ültetni. Ehhez képest beültetik a Fidesznek már eddig is sok szolgálatot tett Bihari Mihályt, és a Fidesz-kormány egykori kancelláriaminiszterét, Stumpf Istvánt.”
Akivel „nem csupán az a baj, hogy nincsenek meg a törvényileg előírt szakmai feltételek”, hanem az állambiztonsági feddhetetlenség kérdése is felvetődik. „A BM III/III. Csoportfőnökség (…) 2. osztály folyamatosan, naprakészen figyelemmel kíséri technikai és hálózati úton a Fidesz álláspontjának alakulását. – idéz dr. No.” És erről folyamatosan tájékoztatják a MISZOT és a DEMISZ vezetőit. „Stumpfot 1988-ban a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának (MI¬SZOT) elnökévé választották, mely tisztséget a szervezet 1990-es megszűnéséig viselte.”
