Iveta Radicová szlovák miniszterelnök a csúcstalálkozó utáni sajtóértekezleten kijelentette, hogy intenzívebbre fogják az együttműködést a jövőben, így ezentúl az EU-csúcsok és a Tanács ülései előtt is találkoznak az államok vezetői. Arra kell figyelni, ami összeköti, és nem arra, ami elválasztja az országokat – hangsúlyozta a szlovák kormányfő.
Szlovákia július elsején vette át a V4 egy évre szóló soros elnöki tisztét Magyarországtól. A szlovák elnökség munkaterve a V4 közös érdekeire helyezi a hangsúlyt, ezek közül hármat emelt ki Iveta Radicová.
Együtt kell működni a gazdasági válság okozta károk leküzdésében, a magas munkanélküliség csökkentésében – mondta, hozzátéve, hogy további fontos feladat az energiabiztonság megteremtése, ugyanis „az országok szabadságának, függetlenségének mértéke függ az önellátás mértékétől”.
Újabb kihívásként említette a közép-kelet-európai érdekek hatékony képviseletét az unióban, különös tekintettel a versenyképesség növelésére fókuszáló EU2020 stratégia kidolgozására.
Ugyancsak felhívta a figyelmet az energiabiztonság megteremtésének szükségességére Petr Necas cseh miniszterelnök. Ha a V4 országai együttműködnek a kérdésben, és összekapcsolják energetikai hálózataikat, csökkenthető lenne a kiszolgáltatottságuk – fűzte hozzá, emlékeztetve, hogy az energiaellátás jelenlegi helyzetéből adódó hátrányokat minden V4-tag érzékelte az elmúlt években.
Petr Necas megjegyezte: az EU néhány kulcsfontosságú dokumentumot készít elő ebben az ügyben, a visegrádi négyeknek pedig az a feladatuk, hogy minél hatékonyabban képviseljék érdekeiket. A cseh kormányfő szerint azonban legalább ilyen lényeges az államháztartás stabilizációja, már csak azért is, mert a térség országainak eseményei hatással vannak egymásra.
Petr Necas üdvözölte, hogy a „szavak szintjéről” a gyakorlati együttműködés felé tolódott el a V4 tevékenysége, ez véleménye szerint rendkívül nagy lépés.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint az unió új tagállamainak be kell bizonyítaniuk, hogy vannak olyan erősek és jók, mint a régiek. Ehhez hozzájárulhat, hogy a V4 példaértékű együttműködés az egész EU számára. De Közép-Kelet-Európa azzal is példát mutathat az uniónak – tette hozzá -, hogy bátor reformokkal igyekszik választ adni a válság kihívásaira.
A 2011-ben esedékes magyar és lengyel uniós elnökség ugyancsak jó lehetőség a bizonyításra – hívta fel a figyelmet Donald Tusk. A lengyel kormányfő szerint az új tagok hamar átvették az EU „elsőszámú elvét”, amely szerint a nemzeti érdekekből közös, uniós érdeket kell létrehozni, nem pedig ütköztetni azokat egymással.
A lengyel miniszterelnök köszönetet mondott a társországoknak a repülőbalesetben életét vesztő Lech Kaczynski államfő tragédiája után kifejezett együttérzésükért és az árvízi helyzetben nyújtott támogatásukért.
Kérdésre válaszolva Donald Tusk úgy fogalmazott: nem aggódik a lengyel gazdaság helyzete miatt, mivel az előrejelzések bizakodóak, így szerinte nem kell „túlértékelni” a lengyel zloty mozgását sem.
A találkozó alkalmából kiadott közös nyilatkozat szerint a visegrádi országok elfogadták a szlovák elnökség programját, abból külön kiemelve az EU2020 stratégia megvalósítása, az energiabiztonság, a környezetvédelem, az infrastrukturális fejlesztés és a gazdasági együttműködés fontosságát, illetve a V4 létrejöttének közelgő huszadik évfordulóját.
A nyilatkozatban hangsúlyozták, nagy figyelmet fordítanak az uniónak a Nyugat-Balkánnal és a keleti partnerség országaival – Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Moldovával, Grúziával, Azerbajdzsánnal és Örményországgal – ápolt kapcsolatára, valamint az uniós Duna-stratégia kidolgozására.
A dokumentum kiemelte, 2011-ben két közép-európai ország tölti be az EU soros elnöki tisztjét. A magyar és a lengyel elnökség sikeréhez hozzá kívánnak járulni a visegrádi országok is.
