Hány kilós a BKV átlagos utasa?

Bár az iskolaszünet kezdetén a BKV a legtöbb viszonylaton nyári menetrendre áll át, néhány járaton ez nincs összhangban a tényleges utasszámmal és „fürtökben lógnak” az emberek a járműveken.

Kinyerik az adatokat (Fotó: Tiszai András, FN)

Székely Ferenc, a közlekedési vállalat forgalomfelvételi csoportvezetője szerint igyekeznek folyamatosan mérni a járatok zsúfoltságát, ám hiába az igyekezet, ha a menetrend alakításához a tulajdonos, vagyis a főváros engedélye kéne. „A paraméterkönyv a mérvadó, így előfordul, hogy egy évet is kell várni arra, hogy az adott vonalra több busz jusson” – jegyezte meg Székely.

Mivel az elektronikus jegyrendszernek még híre-hamva sincsen, ezért a kötöttpályás viszonylatokon „emberalapú” utasszámlálással dolgozik a cég, vagyis az alkalmazottak számolják a felszállókat.

Súlyalapú mérés

Az utasforgalom 41 százalékát kitevő buszközlekedésben viszont segít a technika is, a BKV ugyanis négy Ikarus (a 260-as, a 280-as, a 412-es és a 435-ös) típusnál és a Volvóknál is rendelkezik „mérőbuszokkal”, melyek légrugóiba nyomásmérőt szereltek, amely a felszálló utasok súlyát visszaosztva nyújt képet a zsúfoltságról.

Egy átlagsúlyú utas 68 kiló – a közlekedési vállalat szerint. „A nagyobb súlyú utasok több helyet is foglalnak, tehát a 68 kiló reális a zsúfoltság mérésénél” – véli Székely, aki 28 éve összesíti az utazási adatokat.

Persze az utasszám meghatározását több tényező alakítja, mint a jegy- és bérletértékesítés vagy a megállóhelyi tartózkodási idő. Igaz, a mérésre alkalmas buszokból kevés van, így általában csak évente egy-egy hetet mérnek az adott viszonylaton.

Kevesebb utasnak több a helye

Bár az utasok ezt nem mindig így érzik, az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a BKV járatain egyre több a hely. Míg a nyolcvanas években naponta hét és fél millió (természetesen jó páran többször is utaznak egy nap) felszállóval büszkélkedhetett a cég, mára jó, ha ötmillió utas veszi igénybe a szolgáltatást.

Másrészt egyre több a csuklósbusz, amiken jobban eloszlik a tömeg – ez utóbbinak köszönhető, hogy a BKV most azt tervezi, hogy a zsúfoltság mérésénél az 5 fő per négyzetméter alapú számlálás helyett a 4 fő per négyzetméteres adattal is beéri.

Így fordulhat elő, hogy egyes buszok száz százalékot meghaladó zsúfoltsággal közlekednek, pláne, hogy az Ikarus cég annak idején úgy számolt, a buszok egy négyzetméterére heten is felférnek, ha rendesen egymáshoz simulnak. Szerencsére a BKV-nál a 90 százalékos telítettségű busz már csúcsidőben sem fogadható el, persze a táblázatunkban szereplő buszok a reggeli csúcsban el-elérik a száz százalékot.

Vannak persze alacsony kihasználtságú, mindössze a kapacitásuk 30 százalékán szállító járművek, igaz, ezeknél nagy a szezonális ingadozás. A 100-as busz telítettségét például csak az Expo vásárközpont látogatói határozzák meg, ha zárva az Expo, utas is alig akad. Hagyományosan kihasználatlan a fogaskerekű és a trolijáratok is, bár a trolik esetében inkább arról van szó, hogy kevesebb vonalon, több piros jármű kerül forgalomba.

A zsúfoltság kialakulásánál az sem mindegy, mire szállunk, a BKV legkevesebb férőhellyel rendelkező – utasszállító – járműve egy 27 személyes Mercedes kisbusz, amelyik Budaörsön szolgál, a legtöbben pedig – 350-en – a Combinóra férnek fel. Igaz, a több kocsiból álló szerelvényeknél az észak-déli metró a nyerő, ott egyszerre 820-an utazhatnak egy metróval.