A bizottság tagjai – Boross Péter egykori miniszterelnök, Pálinkás József MTA-elnök, Szájer József és Schöpflin György fideszes EP-képviselő, Stumpf István korábbi kancelláriaminiszter és Pozsgay Imre egykori állampárti politikus – több alapvető kérdésben is hasonló állásponton vannak, ám még viszonylag sok vitás kérdés van köztük az új alaptörvénnyel kapcsolatban, amelyet a kormány még ebben a ciklusban a parlament elé terjesztene.
Közös nevező van például abban, hogy milyen esetekben tartanák meg a kétharmados parlamenti szavazást az alkotmány egyes rendelkezéseinek megváltoztatásához. Boross Péter szerint a sok, csak minősített többséggel módosítható paragrafus nem tudta 20 év alatt a konszenzus irányába terelni a pártokat. Hasonló véleményen van Szájer József is, aki szerint fontos alkotmányos mulasztások írhatók a kétharmados szabály számlájára, de úgy véli, bizonyos esetekben fontos ez a korlát. A választójogi törvény átformálását például mindenképp ehhez kötné a politikus.
Nézetkülönbség van viszont több fontos kérdésben. Így például viták zajlanak az Országgyűlés felső házának esetleges felállítása körül, a kormányfő megbuktatásával kapcsolatban és az államfő jogosítványainak, illetve megválasztásának témájában is.
Az új alkotmány terjedelmére vonatkozóan Pálinkás József elmondta: az alapelveket lefektető rövid és tömör jogszabálynak kell lennie. Boross Péter emellett szívesen látná az ezeréves jogi hagyományokat az alaptörvényben: például a Szent Korona-tan megjelenését, illetve – a nem hívők megsértése nélkül – az Istenre való utalást.
A miniszterelnök tanácsadó testülete csak az új alaptörvény kereteit dolgozza ki, a részletes munkát a június 28-án felállt parlamenti bizottság fogja befejezni.
AJÁNLOTT LINK:
A kormányfőbuktatás is téma az új alkotmány alapozói között ([origo])
