Az ön feladata a közügyek-, illetve közpénzek vizsgálata. Kedden azt mondta, hogy az ügyészséghez fordulnak. Milyen ügyekben tesznek feljelentést?
Nem fordulunk még ügyészséghez. Én csak bekérettem azokat a szerződéseket, amelyek Szűcs Erika, volt miniszter asszony médiafigyelésével, illetőleg Hiller István, mondjuk úgy „szerződéskötési gyakorlatával” vannak kapcsolatban. A minisztériumok ügyében minden esetben csakis a minisztériumok fordulhatnak a főhatóságokhoz. Ott pedig megteszik a szükséges jogi lépést az esetleges reparáció vagy a szerződés felbontása okán. Az én feladatom a vizsgálatok, az áttekintések koordinálása, de ezt bizonyosan ön is ismeri a kormányhatározatból.
Tehát ön egyetlen vizsgált esetben sem indít eljárást?
Nem, én nem fogok feljelentést tenni vagy eljárást kezdeményezni a hatóságok előtt, miután nem vagyok feljelentésügyi államtitkár. Azt minden esetben a minisztériumok teszik meg vagy kell megtenniük a szükséges mérlegelés után.
A minisztériumok viszont tehetnek. Ezt meg is teszik?
Olyan kormánybiztos vagyok, akit a kormány arra kért fel, hogy ezeket az ellenőrzéseket, átvilágításokat koordinálja. Ez nem csupán a büntetőjogi részét illeti, hanem akár munkajogi, akár polgárjogi és adott esetben – miután a kormánybiztos is politikai szereplő – a politikai felelősség megállapítása is a feladatom, de még az elején vagyunk ennek a munkának. A keddi sajtótájékoztatónak az volt a célja, hogy az elmúlt 30 nap egyenlegét megvonjuk, és úgymond prezentáljuk, hogy felállt a titkárság, hol vagyunk helyileg, mekkora apparátussal dolgozunk. Mit takar a megszületett kormányhatározat. Az apparátus kicsi, hiszen ez csak egy titkárság, igaz, egy koordinátori munkához bőven elég egy ötfős apparátus.
Értem. Politikai vonatkozásban viszont elkezdődött az elszámoltatás azzal, hogy már ügyeket is említettek. Ezekből minden esetben lesznek feljelentések?
Nem tudom, hogy lesznek-e. Vannak olyan ügyek, amit a választási kampányban mi többször szóvá tettünk. Ott több esetben már elindult a büntetőeljárás. Például a BKV végkielégítési gyakorlatával kapcsolatban, a moszkvai kereskedelmi épület vagy képviselet értékesítésének vonatkozásában, a többi ügyben pedig még a belső ellenőrzések folynak, a minisztériumokban, ágazati szinten, és hogyha úgy látják, meg fogják tenni ők a feljelentést, nekem ilyen szerepem nincs.
Mit fognak még vizsgálni a közeljövőben?
Hangsúlyos lesz a Leader-program, az Európai Unió Vidékfejlesztési programjával összefüggő kérdések. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél lévő ügyek. Amikor a szervezett pénzlenyúlásról beszéltem, akkor kifejezetten azokra a cégekre gondoltam, amelyek a BKV-nál vagy a főváros környezetében, mondjuk úgy összehangoltan megjelentek – amelyek kapcsán már büntető ügyek vannak folyamatban – ezen vállalkozások hasonló szervezettséggel, ugyanazon időszakokban, mondjuk a nemzeti fejlesztési ügynökség szerződéses rendszerében is megjelentek. Hangsúlyozom, ez nem azt jelenti, hogy ott ezek a cégek nem végezték el a munkát. Hogy itt elvégezték-e vagy sem, ezt vizsgáljuk vagy vizsgálja majd a nemzeti fejlesztési ügynökség apparátusa. De jól láthatóan kimagasló arányú összegeket kaptak, illetőleg az is látható, hogy ez egy intenzív, összehangolt forrásallokáció volt.
Az előbb ön említette, nem biztos, hogy minden ügyből büntetőfeljelentés lesz.
Nem csak büntetőjogra kell egy átvilágításnál gondolni. A magyar államnak, főleg a PPP konstrukcióban, tehát amikor a magánszektor az állammal valamely művet létrehoz, el kell gondolkodnia, hogy azon az áron megérte-e létrehozni? Az indokolt volt-e, előnyös gazdasági tranzakciót kötöttek a szereplők. Mondok egy tipikus példát, mondjuk a fejlesztési bankhoz tartozó egyik vállalkozás egy Váci úti exkluzív irodaházban bérel irodát. Nem biztos, hogy egy magyar állami cégnek 16 euróért kell bérelnie irodákat. Azt lehet, hogy olcsóbban is meg tudta volna úszni, a piacon máshol talán olcsóbb ingatlant is talált volna.
De ez szerintem nem feltétlenül büntetőjogi kategória, hanem polgárjogi megállapodás kérdése, hogyan tud kijönni az új vezetés az előnytelen szerződésekből. Ez főleg a székház-értékesítések, -bérleteztetések kapcsán merült fel az elmúlt években, és az is látható, hogy az ügyek egy adott csoporthoz, és mondjuk ki, a Wallishoz köthetők. Nem mondom, hogy egy adott bérleti szerződés önmagában véve jogellenes vagy büntetőjogilag értékelendő, de át kell tekinteni őket.
Elegáns dolognak tartja, hogy előbb politikai megközelítésben veszik elő az ügyeket? Miért nem a büntetőfeljelentéssel vagy szerződésbontással kezdik?
Én nem prejudikálok. Megnézzük az adott tranzakciót, eldöntjük, hogy az előnyös vagy sem és jogilag hova tartozik az ügy. Teljesen felesleges dolgokra költöttek állami forrásokat, így például a Kőröshegyi-völgyhíd megépítésére.
Az MSZP-ből Lendvai Ildikó épp azt furcsállja, hogy ön vizsgálja ezeket az ügyeket, miközben önnek is volt egy 240 milliós szerződése, melynek fejében megbízást kapott jogi tanácsadásra és jogszabály-előkészítésre az első Orbán-kormány informatikai államtitkárságától…
Nagyon szívesen beszélek erről is, bár méltánytalannak tartom, hogy Lendvai Ildikó a személyemet súlyosan becsmérlő kijelentést tett ön előtt is, ez őt minősíti. Különben pedig sohasem törekedtem arra, hogy a Lendvai Ildikó-féléknek szimpatikus legyek. Nem az a gond, hogy egy kormány szakértőt vesz igénybe. Mi akkor a Miniszterelnöki Hivatal informatikai kormánybiztosságánál dolgoztunk, és a munkát teljes mértékben elvégeztük. Amúgy az utolsó megbízási díjat a Medgyessy-kormány fizette ki számunkra.
Azt a munkavégzést ön ár-érték arányosnak tartja most is?
Igen, de a piac is ezt igazolta vissza, hiszen azok a normák, jogszabályok, amelyeknek a megalkotásában közreműködtünk, máig hatályban vannak.
Az ügyben az ügyészség vizsgálódott. A gyanú szerint olyan ügyvédek nevét is feltüntették a teljesítményigazolásokon, akik nem végeztek munkát. Akkor önt felmentették, Sík Zoltán volt informatikai kormánybiztos és Ormos Zoltán ügyvédet pénzbírságra ítélték. Őket miért büntették meg?
Mi csak olyan ügyvédek teljesítményét tüntettük fel aki, vagy akik munkát végeztek. Ezt senki nem cáfolta az ügyészségen sem. A bíróság jogerős döntését mindenkinek tiszteletben kell tartania, a kérdésének a második részét pedig az érintetteknek címezze.
