A kormánybiztos különös gonddal fogja megvizsgálni azokat a tranzakciókat, amelyek a Gyurcsány-korszak minisztereivel függnek össze. A konkrét ügyek között említette annak vizsgálatát, miért kapott milliós megbízást Szűcs Erika volt szociális és munkaügyi miniszter, és milyen alapon kötött Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter olyan szerződéseket, amelyek nyomán a mostani kormányt több száz milliós kifizetési kötelezettség terheli.
A Magyar Nemzet múlt héten írt arról, hogy négy hónappal a miniszteri székből történő távozása után szerződést kötött saját korábbi tárcájával Szűcs Erika. Az MSZP-s politikus csaknem hatmillió forintot kapott annak a területnek az elemzéséért, amelyet korábban felügyelt – írta a napilap. Ugyancsak a Magyar Nemzet számolt be arról – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján közzétett átadás-átvételi jegyzőkönyvre hivatkozva -, hogy csaknem 230 olyan szerződést kötött még oktatási és kulturális miniszterként Hiller István, amelyeknek fizetési kötelezettsége részben az új tárcavezetőt terheli.
Fotó: MTI
Papcsák Ferenc hozzátette, Szűcs Erika ügyében még kedden megkeresi az illetékes tárcát, és soron kívül be fogja kérni azokat a szerződéseket, teljesítési igazolásokat, amelyek ezzel összefüggésben eddig keletkeztek.
Meg kell vizsgálni a “Draskovics-féle áfa-visszatartási ügyet” is, valamint azt, hogy kinek az érdekei miatt akart kaszinót építtetni a Velencei-tónál Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc – mondta Papcsák Ferenc, akit egy hónapja neveztek ki elszámoltatási kormánybiztosnak. Feladata a konkrét vizsgálatok koordinálása, valamint az, hogy a jövőben a korrupcióellenes küzdelemben olyan jogszabályokat alkosson, amelyek kizárják a “közpénzek elherdálásának” lehetőségét.
Az elmúlt egy hónapban megkereste az összes minisztert, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, és felkérte őket arra, vizsgálják meg az elmúlt időszak “közvéleményt felháborító döntéseit”. Egy-két hét múlva szeretnék nyilvánosságra hozni azt a vélelmezett összeget, amennyivel szerintük megkárosították az országot – tájékoztatott.
Papcsák Ferenc szerint az már megállapítható, hogy “a BKV-hoz hasonló összefonódások figyelhetők meg”, hiszen az állami szervezetrendszer alrendszereihez olyan társaságok “tapadtak”, olyan társaságok vettek részt a közpénzek a megcsapolásában, amelyek a BKV-ban jelentős szerepet játszottak. Példaként említette, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerződéses rendszerében ugyanazok a cégek, ugyanazok a “kedvezményezettek” figyelhetők meg, mint a fővárosi közlekedési cégnél. “Már most megállapítható az a tény, hogy összehangolt akcióról beszélhetünk”, amely a közérdek helyett a magánérdeket helyezte előtérbe – mondta.
Összehangolt, szervezett akcióval juttattak állami forrásokhoz magáncégeket, amelyek általában offshore hátterűek – összegezte véleményét.
Arra a kérdésre, hogy az eddigi vizsgálatok alapján bármilyen olyan gyanú felmerült-e, hogy Gyurcsány Ferenc volt kormányfőnek akármelyik tranzakcióhoz úgy volt köze, hogy az büntetőjogi kategória lehetne, Papcsák Ferenc úgy reagált: politikusként – és nem kormánybiztosként – azt tudja mondani, hogy a közpénzeknek az ilyen típusú elherdálása a “Gyurcsány-kormány időszakában tombolt”. Egyelőre politikai felelősségről van szó, nem pedig büntetőjogiról – fűzte hozzá.
